TogTok

Ország áttekintése
Nemzeti valuta
Árfolyam
Fontos ünnepek
Külkereskedelmi helyzet
Piacfejlesztési potenciál
Forró értékesítési termékek a piacon
Vevői jellemzők és tabu
Vámirányítási rendszer
Import adópolitika
Exportadó-politikák
Az exporthoz szükséges tanúsítványok
Ajánlott logisztika
Vevőfejlesztési csatornák

Görögország, hivatalos nevén Görög Köztársaság, egy dél-európai ország a Balkán-félsziget délkeleti csücskében. Lakossága hozzávetőleg 10,4 millió fő, területe pedig körülbelül 131 957 négyzetkilométer. Görögország híres gazdag történelméről és a nyugati civilizációra gyakorolt mély hatásáról. Széles körben a demokrácia, a filozófia, az irodalom és a dráma szülőhelyeként tartják számon. Az ország jelentős ősi örökséggel rendelkezik, olyan ikonikus helyszínekkel, mint az athéni Akropolisz, amelyek történelmi jelentőségét mutatják be. Három tenger veszi körül: keletről az Égei-tenger, nyugatról a Jón-tenger, délről a Földközi-tenger. Görögország lélegzetelállító tájakkal büszkélkedhet, beleértve a kristálytiszta vizű, lenyűgöző strandokat, a fenséges hegyeket, mint például az Olümposz-hegyet, amely a mitológiában az istenek otthonaként ismert, és olyan festői szigetekkel, mint Szantorini és Mykonos. A görög kultúra mélyen gyökerezik a hagyományokban, de felöleli a modern hatásokat is. A helyiek melegszívű emberek, akik értékelik a családi kötelékeket és a vendégszeretetet. A görög konyha olyan ízletes ételeket kínál, mint a muszaka és a souvlaki, amelyek világszerte jól ismertek. A turizmus létfontosságú szerepet játszik Görögország gazdaságában természeti szépsége és történelmi vonzereje miatt. A látogatók gyakran özönlenek Athénba, ha olyan ikonikus tereptárgyakat keresnek, mint a Parthenon, vagy felfedezhetik a népszerű szigeti célpontokat, mint például Kréta vagy Rodosz. Az elmúlt években Görögországnak olyan gazdasági kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek a nemzetközi hitelezők által a 2009-től kezdődő pénzügyi válságot követően megszorító intézkedésekhez vezettek; azonban folyamatosan arra törekszik, hogy reformokkal élénkítse gazdaságát. Görögország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz (Észak-atlanti Szerződés Szervezete), és 1981-ben az Európai Unió (EU) tagja lett, tovább erősítve a nemzetközi kapcsolatokat, miközben regionális stabilitási együttműködést folytat a szomszédos országokkal. Összességében Görögország kiemelkedik lenyűgöző történelmével, lenyűgöző tájaival és élénk kultúrájával, ugyanakkor a gazdasági stabilitásra törekszik, miközben továbbra is vonzó célpont marad a turisták számára világszerte.

Görögország, hivatalos nevén Görög Köztársaság, 1981 óta tagja az Európai Uniónak. A Görögországban használt pénznem az euró (€), amelyet 2002-ben vezettek be a többi uniós tagállammal együtt. Az euró bevezetése előtt Görögországnak saját nemzeti valutája volt, a görög drachma (₯). Görögország azonban gazdasági és politikai okok miatt úgy döntött, hogy pénzügyi tranzakcióiban a közös eurót használja. Azóta a görögországi áruk és szolgáltatások összes ára euróban van feltüntetve. Fontos megjegyezni, hogy Görögország teljes mértékben felkarolta és beilleszkedett az eurózóna monetáris politikai keretébe. Ez azt jelenti, hogy a kamatlábakkal és a pénzkínálattal kapcsolatos döntéseket az Európai Központi Bank (EKB) kezeli, nem pedig kizárólag Görögország központi bankja. Az euró közös valutaként való használata előnyökkel és kihívásokkal is járt Görögország számára. Egyrészt megkönnyíti az Európán belüli kereskedelmet, mivel nincs szükség gyakori valutaátváltásra, ha más EU-tagállamokkal folytat üzleti tevékenységet. Ezenkívül a turizmus létfontosságú szerepet játszik Görögország gazdaságában, és az olyan széles körben elismert nemzetközi valuta, mint az euró, leegyszerűsíti a tranzakciókat a különböző országokból érkező látogatók számára. Ugyanakkor kihívásokat is jelent a gazdasági instabilitás vagy a pénzügyi válság idején. Az eurózónához való csatlakozása óta Görögország jelentős gazdasági nehézségekkel szembesült, amelyek a jól ismert adósságválsághoz vezettek 2010 körül. Az ország magas szintű inflációt és munkanélküliséget tapasztalt, miközben a nemzetközi intézményektől kapott hitelek visszafizetésével küzdött. Összességében ma Görögországon belül szabadon használhatunk eurót vásárlások vagy pénzügyi tranzakciók lebonyolítása során. A bankok olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint a deviza euróra váltása vagy készpénzfelvétel ATM-ből a világszerte elfogadott főbb hitel- vagy betéti kártyákkal. Összefoglalva, amióta 2002-ben bevezették az eurót hivatalos fizetőeszközként; A görögök korábbi nemzeti drachmájukat euróra váltották, ami teljesen megfelel az Európai Unió EKB által meghatározott fiskális politikájának.

Görögország hivatalos pénzneme az euró (€). Ami a főbb valuták árfolyamait illeti, íme néhány hozzávetőleges adat (2021 szeptemberétől): - 1 euró (€) körülbelül 1,18 amerikai dollár (USD). - 1 euró (€) körülbelül 0,85 angol font (GBP). - 1 euró (€) körülbelül 130 japán jen (JPY). - 1 euró (€) körülbelül 1,50 ausztrál dollár (AUD). - Felhívjuk figyelmét, hogy az árfolyamok folyamatosan ingadoznak, és különböző tényezőktől függően változhatnak, mint például a piaci feltételek és a gazdasági fejlemények. Mindig tanácsos megbízható forrásokból vagy pénzintézetekből tájékozódni a legfrissebb árfolyamokról, mielőtt bármilyen tranzakciót hajtana végre.

Görögország, a történelemben és hagyományokban gazdag ország, számos fontos ünnepet ünnepel egész évben. Íme néhány Görögország jelentős ünnepe: 1. A görög függetlenség napja (március 25.): Ez a nemzeti ünnep Görögországnak az Oszmán Birodalomtól való függetlenedéséért folytatott 1821-es harcának emlékére. Ezt a napot felvonulások, zászlófelvonások és hagyományos táncok jelzik. 2. Húsvét (változó dátumok): A húsvét a legfontosabb vallási és kulturális ünnep Görögországban. A Gergely- és Julianus-naptár közötti különbségek miatt jellemzően más dátumra esik, mint a nyugati húsvét. A görögök részt vesznek az istentiszteleteken, hangos tűzijátékban vesznek részt, amit "lambadesnek" neveznek, élvezik a családi ételeket, és részt vesznek a híres, "Anastasi" néven ismert gyertyafényes körmenetekben. 3. Ohi nap (október 28.): A "görög nemzeti ünnepként" is ismert ünnep annak emlékére emlékezik, hogy Görögország megtagadta megadását Olaszországnak a második világháború idején, 1940-ben. Az ünnepségek közé tartoznak a katonai felvonulások, a hazaszeretetet kiemelő iskolai rendezvények, a görög történelemről szóló kiállítások és hazafias beszédek. 4. Szűz Mária mennybemenetele (augusztus 15.): „Nagyboldogasszony napjaként” ismert, ez a vallási ünnep Mária halála utáni mennybemenetelét ünnepli a görög ortodox hiedelmek szerint. Sokan vesznek részt az istentiszteleteken, majd az ünnepi vacsorán, családi összejövetelekkel. 5. Apokries vagy karneváli szezon: Ez az ünnepi időszak általában februárban vagy március elején zajlik, mielőtt az ortodox kereszténységben elkezdődik a nagyböjt. A görögök jelmezbe öltöznek, csatlakoznak a nagy utcai felvonulásokhoz, színes lebegtetésekkel és hagyományos zenével, miközben olyan ételekkel kényeztetik magukat, mint a „Lagana” nevű farsangi péksütemények, vagy olyan húsos finomságokat, mint a souvlaki. 6. Május elseje (május 1.): A május elsejét Görögország-szerte ünneplik a különböző szakszervezetek és politikai pártok által szervezett, a munkavállalók jogait szorgalmazó tüntetésekkel, valamint társadalmi összejövetelekkel, például piknikekkel vagy élőzenei előadásokat felvonultató szabadtéri fesztiválokkal. Ezek az ünnepek betekintést nyújtanak Görögország nemzeti identitásába, kulturális örökségébe és vallási meggyőződésébe. Kulcsfontosságúak az egység előmozdításában, a hagyományok megőrzésében és a nemzet múltbeli eredményeinek megünneplésében.

Görögország egy délkelet-európai ország, amely gazdag történelméről és kultúrájáról ismert. Kereskedelmi helyzetét tekintve Görögország importja és exportja egyaránt fontos szerepet játszik gazdaságában. Behozatal: Görögország nagymértékben támaszkodik az importra, hogy kielégítse lakossága és iparágai szükségleteit. A fő importcikkek közé tartoznak a gépek, járművek, kőolaj, vegyszerek, elektromos berendezések és gyógyszerek. Ezeket az árukat elsősorban olyan országokból szerzik be, mint Németország, Olaszország, Kína, Oroszország, Franciaország és Hollandia. Az import nagy volumene azt jelzi, hogy Görögország külföldi termékekre támaszkodik belföldi keresletének fedezésére. Export: Görögország különféle árukat exportál, amelyek hozzájárulnak gazdaságához. A kiemelkedő exportcikkek közé tartoznak a feldolgozott élelmiszerek (például olívaolaj), kőolajtermékek, alumíniumtermékek, textíliák/ruházati cikkek (például ruházati cikkek), műanyagok/gumiáruk (beleértve a műanyag csomagolást), gyümölcsök/zöldségek (például narancs és paradicsom), és italok, mint a bor. Görögország fő exportpartnerei Olaszország Törökország Németország Ciprus Egyesült Államok Bulgária Egyiptom Egyesült Királyság Irak Libanon Szaúd-Arábia Románia Kína Líbia Svájc Szerbia Hollandia Orosz Föderáció Franciaország Belgium Izrael Albánia Lengyelország Ausztria Cseh Köztársaság Egyesült Arab Emírségek Kanada India Szlovákia Spanyolország Tunézia Katar Litvánia Brazília Malajzia Georgia Japán Dél-Afrika Jordánia Kuvait Svédország L iebtenstein Krist not e t Hosp i tal. Ezek az exportált áruk segítenek bevételt generálni Görögország számára, miközben elősegítik a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat. Kereskedelmi mérleg: Az általános kereskedelmi mérleg idővel ingadozhat a globális gazdasági feltételek változásai vagy a görög vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyéb tényezők miatt. Történelmileg azonban Görögországnak hagyományosan kereskedelmi deficitje volt – vagyis az importált áruk értéke meghaladja az exportált áruk értékét –, ami hozzájárul az ország előtt álló gazdasági kihívásokhoz. Az elmúlt években erőfeszítéseket tettek a versenyképesség reformok révén történő javítására, de továbbra is alapvető fontosságú a görög vállalkozások, például a túlzott gazdasági társaságok és kereskedelmi partnereik számára, hogy folyamatosan módosítsák stratégiájukat a fenntartható növekedés előmozdítása és a kereskedelmi egyenletek egyensúlya érdekében. Összességében Görögország kereskedelmi helyzete gazdaságának fontos aspektusa, amely hatással van a hazai és a nemzetközi piacokra egyaránt.

A délkelet-Európában található Görögország ígéretes potenciállal rendelkezik a külpiaci fejlődésben. Az ország számos olyan tényezővel rendelkezik, amelyek vonzó célponttá teszik a nemzetközi kereskedelem számára. Először is, Görögország stratégiai földrajzi elhelyezkedéssel büszkélkedhet, amely átjáróként szolgál Európa, Ázsia és Afrika között. Három kontinens kereszteződésében elhelyezkedő pozíciója könnyű hozzáférést biztosít a világ főbb piacaihoz. Ezenkívül Görögország kiterjedt partszakasszal rendelkezik a Földközi-tenger mentén, így ideális kikötő a tengeri kereskedelmi útvonalak számára. Másodszor, Görögország számos exportorientált iparággal rendelkezik, amelyek hozzájárulnak külpiaci kilátásaihoz. Az ország olyan mezőgazdasági termékeiről ismert, mint az olívabogyó, az olívaolaj, a gyümölcsök és a zöldségek – mindez nagyon keresett árucikk a nemzetközi piacokon. Ezenkívül Görögország idegenforgalmi ágazata jelentős szerepet játszik a gazdaságban, és évente több millió látogatót vonz. Ezenkívül Görögország jelentős hajózási képességekkel rendelkezik erős tengeri hagyományainak köszönhetően. A görög hajózási társaságok a világ legnagyobbjai közé tartoznak, és létfontosságú szerepet töltenek be a nemzetközi logisztikai hálózatokban. Ez Görögországot a globális kereskedelem fontos szereplőjévé teszi, és további terjeszkedési és befektetési lehetőségeket kínál. Ezenkívül a közelmúlt gazdasági reformjai javították az üzleti feltételeket az országban, és növelték a befektetői bizalmat. Ezek az erőfeszítések kedvezőbb feltételeket teremtettek azoknak a külföldi cégeknek, amelyek görög vállalkozásokkal kívánnak tevékenységet létrehozni vagy partnerséget vállalni. Bármennyire is ígéretesek ezek a tényezők, vannak olyan kihívások is, amelyekkel foglalkozni kell Görögország külpiaci potenciáljának teljes körű kiaknázásához. Ide tartoznak a bürokratikus hatékonyság hiányai és az elavult szabályozások, amelyek akadályozhatják az üzleti tevékenységet. Összefoglalva, tekintettel stratégiai elhelyezkedésére, képességeire, ösztönzőire és javuló üzleti környezetére, Görögország jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik külkereskedelmi piacai további fejlesztésében. Bizonyos kihívások ellenére Görögország továbbra is jó helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja a globális kereskedelemből adódó lehetőségeket.

Amikor Görögországban a nemzetközi kereskedelem számára piacképes termékeket kell kiválasztani, elengedhetetlen a görög fogyasztók preferenciáira és igényeire összpontosítani. Figyelembe véve Görögország egyedülálló kulturális örökségét, mediterrán éghajlatát és sajátos gazdasági körülményeit, íme néhány termékkategória, amelyek valószínűleg sikeresek lesznek a görög piacon: 1. Olívaolaj: Görögország kiváló minőségű olívaolaj-termeléséről ismert. Az olajfa-termesztéshez ideális klímával rendelkező görög olívaolaj széles körben elismert különleges ízéről és egészségügyi előnyeiről. Ennek a választéknak a bio- vagy ízesített termékekkel történő bővítése több fogyasztót vonzhat. 2. Természetes kozmetikumok: A görögök nagyra értékelik a helyi alapanyagokból, például mézből, gyógynövényekből és tengeri sóból készült természetes bőrápoló termékeket. A természetes elemek használatának hangsúlyozása a kozmetikai termékekben, például az arc krémekben, szappanokban és olajokban, vonzó lehet az egészségtudatos fogyasztók számára. 3. Hagyományos ételek és italok: A hagyományos görög termékek, például a feta sajt, a méz, a borok (például a retsina), a gyógyteák (például a hegyi tea) vagy a helyi finomságok kínálata vonzza a helyieket és az autentikus mediterrán ízeket megtapasztalni vágyó turistákat. 4. Kézművesség: A görögök büszkék művészi örökségükre; így a kerámiából készült kézműves termékek, bőráruk (például szandálok vagy táskák), ékszerek (régi dizájnok ihlette), vagy hímzett textíliák szilárd vásárlói bázist találhatnak az egyedi ajándéktárgyakat kereső turisták körében. 5. Turizmussal kapcsolatos szolgáltatások: Tekintettel Görögország népszerűsége turisztikai célpontként gyönyörű szigetekkel és történelmi helyekkel, mint például Athén Akropolisza vagy Delphi régészeti lelőhelye, van kereslet az utazási kiegészítőkre, például a görög történelemről/kultúráról/nyelvről szóló térképekre/útmutatókra/könyvekre; a kevésbé ismert látnivalókat kiemelő túracsomagok a kalandvágyó utazók számára is vonzóak lehetnek, akik a járt úttól eltérő élményekre vágynak. Ne feledje, hogy a fogyasztói magatartás felméréseken vagy piacelemzéseken keresztül végzett megfelelő kutatása értékes betekintést nyújt annak kiválasztásához, hogy mely termékek fogynak jól Görögország külkereskedelmi piacán.

A délkelet-európai Görögországnak megvannak a maga egyedi vásárlói jellemzői és tabuk. Görög ügyfelekkel folytatott üzleti tevékenység során fontos megérteni, hogy a személyes kapcsolatokat nagyra értékelik. A görögök szívesebben kötnek üzletet olyan emberekkel, akiket ismernek és akikben megbíznak. Az erős kapcsolat kialakítása és a személyes kapcsolat kialakítása létfontosságú ahhoz, hogy elnyerjék vásárlói bizalmukat és hűségüket. A görög vásárlók nagyra értékelik a vendégszeretetet és a meleg üdvözletet. Találkozáskor kézfogással szokás köszönteni egymást, közvetlen szemkontaktus és barátságos mosoly kíséretében. A családról, az időjárásról vagy a sportról szóló apró beszélgetések segíthetnek kialakítani a kapcsolatot, mielőtt üzleti ügyeket tárgyalnának. A pontosság nem biztos, hogy olyan szigorú Görögországban, mint néhány más országban. A görögök gyakran lazán viszonyulnak az időszámításhoz, és kissé későn érkeznek meg az ülésekre. A külföldi vállalkozásoknak azonban továbbra is ajánlatos időben vagy kissé korán érkezni, a vendéglátók iránti tiszteletből. Ami a kommunikációs stílust illeti, a görög ügyfelek kifejezőek tudnak lenni, és az értekezletek során élénk megbeszéléseket vagy vitákat folytathatnak. A görögöknél is gyakori, hogy beszélgetés közben alkalmanként megzavarják egymást; lelkesedést mutat, de nem szabad félreérteni udvariatlan viselkedésként. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos témákat kerülni kell a görög ügyfelekkel folytatott beszélgetések során. A politikai kérdések vagy a történelemmel kapcsolatos ügyek, például a második világháború iránti érzékenység megakadályozhatja a lehetséges konfliktusokat vagy félreértéseket. Jellemzően a személyes pénzügyek azonnali megvitatása is helytelennek számít; ehelyett először a kapcsolatépítésre koncentráljon, mielőtt belemerülne a pénzügyi részletekbe. Ezenkívül kerülje el a Görögország és a szomszédos országok, például Törökország közötti összehasonlítást a köztük fennálló összetett történelmi feszültségek miatt. Végül pedig, amikor ajándékot ad át vagy névjegykártyát cserél, mindkét kezével tegye ezt tiszteletteljesen – ez a gesztus a megajándékozott személye iránti tiszteletét szimbolizálja, nem pedig csak egy csere gyors befejezését. Ezen ügyféljellemzők megértése és a kulturális tabuk elkerülése segít a görög ügyfelekkel való sikeres kapcsolatok kialakításában, miközben Görögországban folytat üzleti tevékenységet.

Görögország jól bevált vámkezelési rendszerrel rendelkezik az országba belépő és onnan kilépő áruk és személyek áramlásának szabályozására. Az Európai Unió tagjaként Görögország betartja a vámellenőrzésre vonatkozó uniós előírásokat a biztonság garantálása, a vámok beszedése és az illegális tevékenységek, például a csempészet megelőzése érdekében. Görögországba való be- vagy kilépéskor fontos szempontokat kell szem előtt tartani. Mindenekelőtt az utazóknak meg kell győződniük arról, hogy olyan érvényes útlevelekkel rendelkeznek, amelyek a tervezett tartózkodásuk után legalább három hónapig érvényesek. A nem uniós állampolgároknak is szükségük lehet vízumra a beutazáshoz állampolgárságuktól függően. A görög határokon, mind a repülőtereken, mind a tengeri kikötőkben, vannak vámellenőrző pontok, ahol a tisztviselők ellenőrizhetik a poggyászokat és kérdéseket tehetnek fel az utazással kapcsolatban. Az esetleges szankciók vagy elkobzások elkerülése érdekében minden olyan árut be kell jelenteni, amely mennyiségben vagy értékben meghaladja a megengedett határértéket. Érdemes megemlíteni, hogy bizonyos árucikkeket tilos Görögországból behozni vagy kivinni. Ide tartoznak az illegális kábítószerek, fegyverek/robbanóanyagok, a szellemi tulajdonjogokat sértő hamisított áruk (például hamis dizájner termékek), védett állatfajok/az azokból származó termékek (például elefántcsont) és egyéb, a közegészségügyi vagy biztonsági előírásokat sértő cikkek. Ezenkívül speciális korlátozások vonatkoznak a valuta szállítására Görögországba való belépéskor/kilépéskor. A görög vámhatóságok által 2013/2014 óta bevezetett uniós szabályozás szerint Európán belüli pénzügyi válság események következtek be; az egyéneknek 10 000 eurót (vagy ennek megfelelő összeget más pénznemben) meghaladó összegeket kell bejelenteniük, amikor Görögországba utaznak vagy kilépnek. Abban az esetben, ha olyan vényköteles gyógyszereket visz magával, amelyek a görög jogszabályok értelmében nemzetközi megállapodások szerint kábítószernek vagy pszichotróp szernek minősülő anyagokat tartalmaznak, megfelelő dokumentumokat kell benyújtania, például az arra feljogosított egészségügyi szakemberektől felírt papírokat. E szabályok általános betartása gördülékenyebbé teszi a be- és kilépési folyamatot, és megakadályozza a görög vámhatóságokkal kapcsolatos jogi problémákat, miközben biztosítja, hogy élvezze az idejét e gyönyörű, történelemben és természeti csodákban gazdag ország felfedezésére.

Görögország – sok más országhoz hasonlóan – sajátos importadó-politikát alkalmaz az országba irányuló árubeáramlás szabályozására. Az importadó a külföldről Görögországba behozott árukra kivetett adó egy formája. Görögország importadó-kulcsai az importált termék típusától függően változnak. Néhány gyakori kategória a mezőgazdasági termékek, az ipari gépek, az elektronikai cikkek és az autók. Ezek az arányok bizonyos áruk esetében 0%-tól a luxuscikkek esetében akár 45%-ig is terjedhetnek. Az alapvető importadó-kulcsokon kívül Görögország hozzáadottérték-adót (HÉA) is alkalmaz az importált árukra. Az általános áfakulcs Görögországban jelenleg 24%, de bizonyos alapvető termékekre, például élelmiszerekre és gyógyszerekre kedvezményes kulcsok vannak érvényben. A Görögországba árukat importáló magánszemélyek vagy vállalkozások által fizetendő importadók meghatározásához az importált termékek értékét azok vámértéke alapján kell megállapítani. Ez olyan tényezőket foglal magában, mint a szállítási költségek és az áruk Görögországba történő behozatalával kapcsolatos biztosítási költségek. Fontos megjegyezni, hogy Görögország az Európai Unióhoz (EU) tartozik, ami azt jelenti, hogy követi az EU kereskedelmi politikáit és szabályozásait. Ennek megfelelően az EU-n belül egyes országok különleges kereskedelmi megállapodásokat kötöttek Görögországgal, amelyek kedvezményes elbánást vagy csökkentett vámokat kínálnak bizonyos importtermékekre. Ezen túlmenően kulcsfontosságú, hogy a Görögországba árukat importáló magánszemélyek vagy vállalkozások minden vámeljárást betartsanak, és behozatalukkal kapcsolatban pontos dokumentációt készítsenek. Ennek elmulasztása esetén a görög vámhatóságok további díjakat vagy büntetéseket róhatnak ki. Összességében Görögország importadó-politikájának megértése alapvető fontosságú mindazok számára, akik részt vesznek az országgal folytatott nemzetközi kereskedelmi tevékenységekben. Biztosítja a görög szabályozásnak való megfelelést, ugyanakkor segít a különféle típusú áruk Görögországba történő behozatalával kapcsolatos lehetséges költségek becslésében.

Görögország exportadó-politikájának célja a hazai ipar támogatása és az ország gazdasági stabilitásának védelme. Az ország különféle adókat vet ki az exportált árukra azok jellege és értéke alapján. A mezőgazdasági termékek esetében Görögország többszintű adózási rendszert alkalmaz. Az olyan alapvető árucikkekre, mint a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék, alacsonyabb adókulcsok vonatkoznak, vagy teljesen mentesülnek. A feldolgozott mezőgazdasági termékek, mint például az olívaolaj, a bor és a tejtermékek hozzáadott értékük miatt gyakran magasabb adókkal szembesülnek. Ezenkívül Görögország adókedvezmények és támogatások nyújtásával ösztönzi az iparcikkek exportját. Az exportorientált iparágak, mint például a textilgyártás és az elektronikai ipar, kedvezményes adókulcsokat élveznek, hogy növeljék versenyképességüket a nemzetközi piacokon. Bizonyos termékekre azonban korlátozások vonatkozhatnak, vagy teljes mértékben megtilthatják a kivitelüket. A történelmi vagy kulturális jelentőségű tárgyakat szigorúan szabályozzák az ország örökségének megőrzése érdekében. Ezen túlmenően a nemzetbiztonsággal kapcsolatos stratégiai áruk kivitele előtt különleges engedélyekre lehet szükség. Az Európai Unió (EU) előírásainak való megfelelés érdekében Görögország általános forgalmi adót (ÁFA) vet ki az exportált árukra, kategóriájuktól függően. A nemzetközi kereskedelmet gyakran folytató vállalkozások azonban igénybe vehetik a különféle áfa-visszatérítési rendszereket, amelyek célja az exportőrök kettős adóztatásának minimalizálása. Görögország emellett számos országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodást világszerte, amelyek megszüntetik vagy csökkentik az egyes termékekre kivetett vámokat. Ezek a megállapodások elősegítik a megnövekedett exportot azáltal, hogy kedvezményes hozzáférést biztosítanak a külföldi piacokhoz. Összefoglalva, Görögország exportadó-politikája a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést célozza, miközben védi a hazai iparágak érdekeit. Azáltal, hogy egyes ágazatokat adócsökkentéssel ösztönöz, és hatékony áfa-visszatérítési rendszerekkel elősegíti az EU-szabályok betartását, az ország nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak javításán és exportjának globális bővítésén dolgozik.

Görögország gazdag történelemmel és kultúrával rendelkező ország, és számos termékpalettával is büszkélkedhet, amelyeket világszerte exportálnak. Az export minőségének és hitelességének biztosítása érdekében Görögország exporttanúsítási intézkedéseket vezetett be. Az exporttanúsítvány Görögországban különböző lépésekből áll, amelyek garantálják, hogy a termékek megfelelnek a szükséges szabványoknak és előírásoknak, mielőtt elhagyják az országot. Az egyik fontos szempont a nemzetközi kereskedelmi megállapodások – például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által meghatározott – betartásának biztosítása. Ezek a megállapodások elősegítik a tagországok közötti tisztességes kereskedelmi gyakorlatot. Ezenkívül Görögország azt is megköveteli az exportőröktől, hogy termékeik jellegén alapuló speciális tanúsítványokat szerezzenek be. Például a mezőgazdasági termékeknek meg kell felelniük az Európai Unió Közös Agrárpolitikai (KAP) előírásainak. Ez biztosítja az élelmiszer-biztonsági szabványok betartását, és minimalizálja az exportált mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó esetleges egészségügyi kockázatokat. Ezenkívül más iparágak, például a gyártás, megkövetelhetik a termékminőségi tanúsítványokat, például az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) vagy a CE (Conformité Européene) jelölést. Ezek a tanúsítványok bizonyos ágazatokban az árukra vonatkozó bizonyos műszaki előírásoknak vagy biztonsági követelményeknek való megfelelést jelzik. Annak érdekében, hogy segítse az exportőröket a szükséges tanúsítványok megszerzésében, Görögország olyan szervezeteket hozott létre, mint az Enterprise Greece és a Hellenic Accreditation System-Hellas Cert a Fejlesztési és Beruházási Minisztérium alatt. Ezek a szervezetek útmutatást adnak az exporteljárásokhoz, tájékoztatást nyújtanak a tanúsítási követelményekről, szükség esetén ellenőrzéseket végeznek, és exportcélokra vonatkozó tanúsítványokat állítanak ki. Összességében Görögország megérti az exporttanúsítvány jelentőségét abban, hogy elnyerje a fogyasztók bizalmát külföldön, miközben biztosítja a nemzetközi szabványoknak való megfelelést. Ezen intézkedések szigorú végrehajtásával a görög vállalkozások megbízható és jó minőségű árukat mutathatnak be a nemzetközi piacokon – hozzájárulva a sikeres kereskedelmi kapcsolatokhoz globálisan és a hazai gazdasági növekedéshez.

Görögország, hivatalos nevén Görög Köztársaság, Délkelet-Európában található ország. Mint minden ország esetében, a logisztikai és szállítási szektor is kulcsfontosságú szerepet játszik gazdaságának támogatásában, valamint az áruk és szolgáltatások zavartalan mozgásának biztosításában. Íme néhány logisztikai ajánlás Görögország számára: 1. Kikötői infrastruktúra: Görögország számos jelentős kikötővel büszkélkedhet, amelyek a nemzetközi kereskedelem kulcsfontosságú átjáróiként szolgálnak. Az athéni Piraeus kikötő Európa egyik legnagyobb kikötője, és kiváló összeköttetést kínál Ázsiával, Afrikával és Európával. További jelentős kikötők közé tartozik Szaloniki, amely Délkelet-Európa kapujaként működik, és Patras kikötője Görögország nyugati oldalán. 2. Légi teherszállítási szolgáltatások: Ha a légi árufuvarozást részesíti előnyben az áruk vagy a romlandó tárgyak gyorsabb szállítása érdekében, Görögországban több nemzetközi repülőtér is szolgálja a rakományszolgáltatást. Az athéni nemzetközi repülőtér az elsődleges repülőtér dedikált rakományterminálokkal, amelyek hatékony kezelési és vámkezelési folyamatokat kínálnak. További repülőterek, mint például a Szaloniki Nemzetközi Repülőtér is kínálnak rakományt. 3. Úthálózat: Görögország közúti infrastruktúrája az ország különböző régióit köti össze, hatékonyan elősegítve a hazai logisztikai műveleteket. Az Egnatia autópálya (Egnatia Odos) áthalad Görögország északi részén, összekötve Igoumenitsa (nyugati part) és Alexandroupolis (keleti part), ezáltal javítva a szomszédos országok, például Albánia és Törökország közötti összeköttetést. 4. Vasúti szolgáltatások: Míg a Görögországon belüli közlekedésben a közúthálózatok dominálnak, a vasúti szolgáltatások bizonyos típusú árufuvarozásokhoz, például ömlesztett áruk vagy nehézgépek nagyobb távolságra történő szállításához, illetve határokon átnyúló szállításokhoz, elsősorban észak-európai országok felé használhatók. 5. Raktározási létesítmények: Erős raktárhálózat létezik Görögország-szerte, ami megkönnyíti a vállalkozások számára az áruk hatékony tárolását a disztribúció vagy exportálás előtt. Az exportorientált ipari övezetek, mint például a nagy kikötővárosok közelében találhatók, speciális raktárakat kínálnak, amelyek modern infrastruktúrával vannak felszerelve, amelyek megkönnyítik a keresztdokkolási műveleteket . 6. Harmadik fél logisztikai szolgáltatója (3PL): számos nemzeti 3PL-szolgáltató működik Görögországban, amelyek átfogó logisztikai szolgáltatásokat kínálnak, beleértve a szállítást, a raktározást és a vámkezelést. Egy jó hírű 3PL szolgáltatóval való együttműködés egyszerűsítheti az ellátási lánc működését és növelheti a hatékonyságot. Összefoglalva, Görögország jól fejlett logisztikai hálózattal rendelkezik, amely kikötőkből, repülőterekből, közúti infrastruktúrából és raktározási létesítményekből áll, amelyek mind belföldön, mind nemzetközi szinten támogatják az áruk hatékony mozgását. Ezen erőforrások felhasználása, valamint a megbízható szolgáltatókkal való együttműködés segítheti a vállalkozásokat abban, hogy a logisztika és az ellátási lánc zavartalan működését biztosítsák az országban.

Fontos kereskedelmi kiállítások

Görögország történelemben, kultúrában és természeti szépségekben gazdag ország. Az évek során a nemzetközi kereskedelem és az üzleti élet számára is vonzó célponttá vált. Számos fontos nemzetközi vevő keresi Görögországot különböző termékek beszerzése és partnerségek kialakítása miatt. Ezenkívül az ország számos jelentős szakmai kiállításnak és kiállításnak ad otthont, amelyek kiváló platformként szolgálnak a vevő-eladó interakciókhoz. Görögország egyik kulcsfontosságú iparága a turizmus. Az ország évente több millió turistát vonz, keresletet teremtve a vendéglátáshoz kapcsolódó termékek iránt, például szállodai felszerelések, bútorok, élelmiszerek és italok, piperecikkek stb. követelményeiket. Egy másik fontos iparág Görögországban a mezőgazdaság. A termékeny görög talaj lehetővé teszi a kiváló minőségű gyümölcsök, zöldségek, olívaolaj, bor, tejtermékek stb. előállítását, amelyek a globális fogyasztók által keresettek. A nemzetközi vásárlók gyakran lépnek kapcsolatba görög mezőgazdasági szövetkezetekkel vagy egyéni gazdálkodókkal ezen áruk beszerzése érdekében. Görögország gazdag ásványkincs-ágazattal is rendelkezik. Olyan ásványokat állít elő, mint a bauxit (alumíniumérc), nikkelérc-lúgokat (rozsdamentes acélgyártáshoz használnak), ipari ásványokat (pl. bentonit), mészkő aggregátumokat (építőanyagok), márványtömböket/lapokat/csempéket (világhírű görög márvány) stb. Ezek az erőforrások vonzzák a nemzetközi vásárlókat, akik megbízható nyersanyagszállítókat keresnek. Sőt, Görögország virágzó tengeri iparággal rendelkezik stratégiai elhelyezkedésének és számos kikötőjének köszönhetően. A nemzetközi hajóépítő cégek gyakran együttműködnek görög hajógyárakkal, hogy hajókat építsenek vagy a működésükhöz szükséges tengeri felszereléseket szerezzenek be. A Görögországban megrendezett vásárok és kiállítások tekintetében: 1) Thesszaloniki Nemzetközi Vásár: Ez az éves rendezvény Thesszaloniki városában zajlik, és különböző ágazatokra összpontosít, mint például a technológia és az innováció/IT-megoldások/elektronika/háztartási gépek/autóipar/agro-élelmiszer/bor-turizmus/építőipari textíliák/stb. 2) Philoxenia: Ez egy Thesszalonikiben zajló nemzetközi turisztikai kiállítás, és a turizmussal kapcsolatos termékek és szolgáltatások népszerűsítésére összpontosít, beleértve a szállodákat, utazási irodákat, légitársaságokat, utazásszervezőket stb. 3) Food Expo Görögország: Ez az athéni szakkiállítás számos görög élelmiszer- és italterméket mutat be. Vonzza a nemzetközi vásárlókat, akik a kiváló minőségű görög élelmiszerek beszerzése iránt érdeklődnek. 4) Posidonia: A világ legrangosabb tengeri eseményeként ismert Posidonia számos vállalatnak ad otthont a nemzetközi hajózási ágazat különböző ágazataiban. Az ágazat vásárlói látogatást tesznek, hogy felfedezzék a hajóépítési technológiákat, a tengerészeti felszereléseket, a pótalkatrész-beszállítókat stb. 5) AgroThessaly: Larissa városában (Görögország középső részén) zajló kiállítás a mezőgazdasági/élelmiszer-feldolgozási/állattenyésztési/kertészeti innovációkra helyezi a hangsúlyt. Mind a görög, mind a nemzetközi vásárlók szívesen fedezik fel ezeket az ágazatokat az AgroThessaly során. Ez csak néhány példa a Görögország által kínált fontos nemzetközi vevőfejlesztési csatornákra és kiállításokra. Az ország gazdag erőforrásai és változatos iparágai vonzó célponttá teszik a minőségi termékeket kereső vagy együttműködési lehetőségeket kereső globális vásárlók számára.

Általános keresők

Görögországban a leggyakrabban használt keresőmotorok a következők: 1. Google (https://www.google.gr): A Google a legnépszerűbb keresőmotor világszerte, beleértve Görögországot is. Átfogó keresési eredményeket, weboldalakat, képeket, hírcikkeket, térképeket és még sok mást kínál. 2. Bing (https://www.bing.com): A Bing egy másik széles körben használt keresőmotor, amely a Google-hoz hasonló funkciókat biztosít. Internetes keresést, valamint kép- és videókeresést kínál. 3. Yahoo (https://www.yahoo.gr): A Yahoo egy népszerű keresőmotor számos funkcióval, beleértve az internetes kereséseket és a hírcikkeket. Bár nem biztos, hogy olyan széles körben használják, mint a Google vagy a Bing Görögországban, mégis jelentős felhasználói bázisa van. 4. DuckDuckGo (https://duckduckgo.com): A DuckDuckGo kiemelkedik a többi keresőmotor közül azzal, hogy a felhasználók adatvédelmére összpontosít. Nem gyűjt személyes adatokat, és nem követi nyomon a felhasználók online tevékenységeit. 5. Yandex (https://yandex.gr): Noha elsősorban Oroszországban és a volt Szovjetunió más országaiban való használatáról ismert, a Yandex Görögország számára is kínál honosított változatokat a megfelelő görög nyelvű találatokkal. Ez csak néhány a leggyakrabban használt keresőmotorok közül Görögországban; a személyes preferenciáktól és egyedi igényektől függően más is elérhető.

Főbb sárga lapok

Görögországban a sárga oldalak fő platformjai a következők: 1. Yellow Pages Görögország – A hivatalos sárga oldalak címjegyzéke a görögországi vállalkozások és szolgáltatások számára. Átfogó listát kínál a vállalkozásokról iparág és hely szerint kategorizálva. Weboldal: www.yellowpages.gr 2. 11880 – Online címjegyzéket biztosít a görögországi vállalkozásokról és szolgáltatásokról. A felhasználók kereshetnek bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat, megtalálhatják az elérhetőségeket, és hozzáférhetnek a vásárlói véleményekhez. Weboldal: www.11880.com 3. Xo.gr – Egy népszerű online üzleti címtár, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy különféle kategóriákra keressenek, mint például éttermek, szállodák, orvosok, ügyvédek stb. Weboldal: www.xo.gr 4. Allbiz – Nemzetközi üzleti címtár, amely különféle termékeket és szolgáltatásokat nyújtó görög cégek listáját tartalmazza. A felhasználók kategória vagy cégnév szerint kereshetnek. Weboldal: greece.all.biz/en/ 5. Üzleti partner – Sárga oldalak platform, amely kifejezetten olyan görög szakembereket szolgál ki, akik üzleti kapcsolatokat vagy beszállítókat keresnek az országban. Weboldal: www.businesspartner.gr 6. YouGoVista – Ez az online címtár információkat tartalmaz a görögországi helyi vállalkozásokról, például éttermekről, szállodákról, üzletekről, egészségügyi központokról stb., valamint felhasználói véleményeket. Weboldal: www.yougovista.com 7. Hellas Directories – Az 1990-es évek óta számos nyomtatott címtárat tesz közzé, beleértve a lakossági fehér oldalakat és a kereskedelmi sárga oldalak listáját Görögország régiói alapján. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ezek a Görögországban elérhető főbb sárga oldalak könyvtárai; azonban más regionális vagy speciális címtárak is elérhetők az Ön egyedi igényeitől vagy az országon belüli elhelyezkedésétől függően

Főbb kereskedelmi platformok

Görögország, amely gazdag történelméről és gyönyörű tájairól ismert délkelet-európai ország, számos jelentős e-kereskedelmi platformmal rendelkezik, amelyek kielégítik polgárai digitális vásárlási igényeit. Néhány elsődleges e-kereskedelmi platform Görögországban: 1. Skroutz.gr (https://www.skroutz.gr/): A Skroutz az egyik legnépszerűbb ár-összehasonlító webhely Görögországban. Lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy összehasonlítsák több online kereskedő termékeinek árait és értékeléseit. 2. Public.gr (https://www.public.gr/): A Public egy jól ismert görög online kiskereskedő, amely termékek széles skáláját kínálja, beleértve az elektronikai cikkeket, könyveket, játékokat, divatcikkeket és egyebeket. 3. Plaisio.gr (https://www.plaisio.gr/): A Plaisio az egyik legnagyobb elektronikai kiskereskedő Görögországban, és olyan termékek széles skáláját kínálja, mint az okostelefonok, laptopok, háztartási gépek és játékkonzolok. 4. e-shop.gr (https://www.e-shop.gr/): az e-shop technológiával kapcsolatos termékek széles választékát kínálja, mint például számítógépek, perifériák, kamerák, okostelefonok különböző márkáktól. 5. InSpot (http://enspot.in/) – Az InSpot egy online piactér, amely elsősorban a férfi és női divatcikkekre összpontosít, beleértve a ruházati lábbeli kiegészítőket is. 6.Jumbo( https://jumbo66.com/) - A Jumbo66 játékok széles választékát kínálja, írószerek, fiatalkorúak bútorok, babatermékek, cukorkák, harapnivalók jelmez ékszerek, ajándékok művészek - 7.Warehouse bazaar (https://warehousebazaar.co.uk) – A Warehouse Bazaar egy online áruház, amely divatos ruhákra szakosodott férfiak és nők számára, valamint szépségápolási otthoni termékekre. Ez csak néhány kiemelkedő példa; lehetnek más kisebb platformok vagy résspecifikus webhelyek, amelyek meghatározott termékkategóriákat vagy szolgáltatásokat nyújtanak Görögország e-kereskedelmi környezetében.

Főbb közösségi média platformok

Görögország, egy gyönyörű délkelet-európai ország, élénk közösségi média jelenléttel rendelkezik. Íme néhány népszerű közösségi média platform Görögországban, valamint webhelyeik: 1. Facebook (https://www.facebook.com) – Görögországban a Facebookot széles körben használják barátokkal és családtagokkal való kapcsolattartásra, frissítések, fényképek és videók megosztására. 2. Instagram (https://www.instagram.com) – Az Instagram az évek során óriási népszerűségre tett szert Görögországban. Az emberek vizuálisan tetszetős fényképek és videók megosztására használják élményeikről. 3. Twitter (https://twitter.com) – A Twitter egy másik népszerű platform, amelyet a görögök használnak gondolatok megosztására, hírfrissítések megosztására és különféle témákról szóló vitákra. 4. LinkedIn (https://www.linkedin.com) – A LinkedIn-t széles körben használják a szakemberek Görögországban hálózatépítési célokra és munkalehetőségek keresésére. 5. YouTube (https://www.youtube.com) – A YouTube rendkívül népszerűvé vált szerte a világon, és ez alól Görögország sem kivétel. A görög tartalomkészítők ezt a platformot használják különféle témájú videók megosztására, beleértve a zenét, az utazási vlogokat, a szépségápolási oktatóanyagokat stb. 6. TikTok (https://www.tiktok.com/en/) – A TikTok népszerűsége gyorsan nőtt világszerte, beleértve Görögországot is az indulása óta. A felhasználók rövid, szórakoztató videókat készítenek különféle műfajokban, például vígjátékvázlatokat vagy szájszinkronizáló előadásokat. 7. Snapchat (https://www.snapchat.com) – A Snapchatet a görög felhasználók is gyakran használják gyors pillanatfelvételek/videók megosztására, amelyek rövid idő után eltűnnek. 8.Pinterest( https: // www.pinterest .com )- A Pinterest inspiráló platformként szolgál a görögök számára, ahol kreatív ötleteket fedezhetnek fel a divattrendekkel kapcsolatban, autóipari tervezési minták a világ minden tájáról 9.Reddit( https: // www.reddit .com ) – A Reddit eléri a görög műszakilag hozzáértő szegmenst, ahol a "subreddits" nevű fórumokon keresztül eszmét cserélnek; ezek az alredditek a témák széles skáláját fedik le, különböző érdeklődési köröket kielégítve. Ez csak néhány Görögországban népszerű közösségi média platform. Érdemes megemlíteni, hogy a közösségi média platformok népszerűsége egyénenként és korcsoportonként eltérő lehet, így számos más, niche-alapú platformot is használnak bizonyos közösségek vagy érdeklődési körök Görögországon belül.

Főbb ipari szövetségek

Görögországban számos jelentős ipari szövetség működik, amelyek különböző ágazatokat képviselnek. Íme néhány főbb görögországi iparági szövetség, valamint webhelyeik: 1. Görög Kereskedelmi és Vállalkozási Konföderáció (ESEE) – Az ESEE a görög kereskedelem és vállalkozói szellem érdekeit képviseli. Weboldal: http://www.esee.gr/ 2. Görög Iparágak Szövetsége (SEV) – A SEV egy vezető üzleti szövetség, amely Görögország fő ipari ágazatait képviseli. Weboldal: https://www.sev.org.gr/en/ 3. A Görög Turisztikai Vállalkozások Szövetsége (SETE) – A SETE fontos szervezet, amely a görög idegenforgalmi ágazatot népszerűsíti és támogatja. Weboldal: https://sete.gr/en/ 4. Görög Bankszövetség (HBA) – A HBA a görög bankintézeteket képviseli, és a bankszektor érdekeinek előmozdításán dolgozik. Weboldal: http://www.hba.gr/eng_index.asp 5. Panhellenic Exporters Association (PSE) – A PSE egy olyan szövetség, amely támogatja és népszerűsíti a görög exportőröket a nemzetközi piacokon. Weboldal: https://www.pse-exporters.gr/en/index.php 6. Athéni Kereskedelmi és Iparkamara (ACCI) – Az ACCI platformként szolgál az üzletfejlesztéshez, támogatást nyújtva az Athénban működő vállalatoknak. Weboldal: https://en.acci.gr/ 7. Észak-Görögországi Iparágak Szövetsége (SBBE) – Az SBBE az észak-görögországi feldolgozóiparokat képviseli, regionális szinten képviselve érdekeiket. Weboldal: http://sbbe.org/main/homepage.aspx?lang=en 8. Panhellenic Association for Information Technology & Communications Companies (SEPE) – A SEPE az informatikai és távközlési vállalkozások népszerűsítésén dolgozik, célja a görög digitális gazdaság megerősítése. Weboldal: http://sepeproodos-12o.blogspot.com/p/sepe.html 9. Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége (MARKOPOLIS) – A MARKOPOLIS a mezőgazdasági szövetkezetek platformjaként szolgál Görögországban, támogatást nyújtva a gazdálkodóknak és előmozdítva érdekeiket. Weboldal: http://www.markopolis.gr/en/home Ezek az egyesületek létfontosságú szerepet játszanak az iparágak érdekeinek képviseletében, valamint fejlődésük és növekedésük támogatásában Görögországban. Felhívjuk figyelmét, hogy ez a lista nem teljes, és Görögország bizonyos ágazataihoz vagy régióihoz további iparági szövetségek is létezhetnek.

Üzleti és kereskedelmi weboldalak

Görögországban számos gazdasági és kereskedelmi weboldal található, amelyek az ország gazdaságának különböző ágazatairól nyújtanak információkat. Íme néhány példa a webhelyük címével együtt: 1. Görög Statisztikai Hatóság (ELSTAT) – Görögország hivatalos statisztikai hatósága, amely különféle gazdasági mutatókra vonatkozóan szolgáltat adatokat. Weboldal: www.statistics.gr 2. Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium – A gazdasági növekedés és fejlődés előmozdításáért felelős görög minisztérium hivatalos honlapja. Weboldal: www.mindigital.gr 3. Enterprise Greece – A külföldi befektetések vonzásáért és a görög export világszerte történő előmozdításáért felelős kormányhivatal. Weboldal: www.enterprisegreece.gov.gr 4. Athéni Értéktőzsde (ATHEX) – Görögország fő tőzsdéje, amely információkat nyújt a részvényekről, indexekről és kereskedési tevékenységekről. Weboldal: www.helex.gr 5. Észak-Görögországi Iparágak Szövetsége (FING) – Az észak-görögországi vállalatokat képviselő regionális ipari szövetség. Weboldal: www.sbbhe.gr 6. Görög Exportőrök Szövetsége (SEVE) – Görög exportőröket képvisel különböző iparágakban, és forrásokat biztosít a nemzetközi kereskedelem számára. Weboldal: www.seve.gr 7. Federation of Hellenic Food Industries (SEVT) – A görög élelmiszeripar érdekeit nemzeti és nemzetközi szinten képviselő nonprofit szervezet. Weboldal: www.sevt.gr 8. Piraeusi Kereskedelmi és Ipari Kamara (PCCI) – Támogatást és szolgáltatásokat nyújt a pireuszi székhelyű vállalkozásoknak, beleértve a kereskedelemmel kapcsolatos információkat. Weboldal: www.pi.chamberofpiraeus.unhcr.or.jp Ezek a weboldalak értékes betekintést nyújtanak a görög gazdaságba, a kereskedelmi lehetőségekbe, a befektetési kilátásokba, a piaci statisztikákba, az ágazatspecifikus adatokba, valamint hozzáférést biztosítanak a görögországi kereskedelemmel és kereskedelemmel kapcsolatos releváns üzleti szövetségekhez vagy kormányzati szervekhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a webhely URL-jei idővel változhatnak; ezért ajánlatos közvetlenül a keresőmotorok segítségével keresni ezeknek a szervezeteknek a Görögország gazdaságával és kereskedelmével kapcsolatos nevével vagy kulcsszavaival.

Kereskedelmi adatlekérdezési webhelyek

Számos kereskedelmi adatlekérdezési webhely létezik Görögországra vonatkozóan, amelyekhez hozzáférhet, hogy információkat szerezzen az ország kereskedelmi statisztikáiról. Íme néhány webhely a hozzájuk tartozó URL-ekkel együtt: 1. Görög Statisztikai Hatóság (ELSTAT): Weboldal: https://www.statistics.gr/en/home 2. Görögország Nemzeti Statisztikai Szolgálata: Weboldal: https://www.statistics.gr/portal/page/portal/ESYE 3. A Világbank – Görögország országprofilja: Weboldal: https://databank.worldbank.org/source/greece-country-profile 4. Eurostat – Európai Bizottság: Weboldal: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Greece/international_trade_in_goods_statistics 5. Egyesült Nemzetek Comtrade adatbázisa – Görögország: Weboldal: http://comtrade.un.org/data/ Ezek a weboldalak átfogó és naprakész kereskedelmi adatokat nyújtanak, beleértve az importot, az exportot, a fizetési mérleget és egyéb kapcsolódó, Görögország gazdaságára jellemző statisztikákat. Felhívjuk figyelmét, hogy az adatok elérhetősége és pontossága ezeken a platformokon eltérő lehet, ezért ajánlatos több forrásból származó információkat összevetni a görög kereskedelmi adatokkal kapcsolatos részletes kutatás vagy elemzés során.

B2b platformok

Görögországban számos B2B platform létezik, amelyeket a vállalkozások használhatnak a kapcsolatteremtésre, a kereskedésre és az együttműködésre. Íme néhány figyelemre méltó B2B platform Görögországban, valamint webhelyeik: 1. e-aukció: - Weboldal: https://www.e-auction.gr/ - Ez a platform egy online piactér, ahol a regisztrált vásárlók különböző aukciókon vehetnek részt termékek és szolgáltatások beszerzése érdekében. 2. Görög exportőrök: - Weboldal: https://www.greekexporters.gr/ - A Greek Exporters átfogó címtár a görög gyártók, beszállítók és szolgáltatók számára, akik nyitottak a globális üzleti partnerségekre. 3. Bizness.gr: - Weboldal: https://bizness.gr/ - A Bizness.gr platformot kínál a görögországi vállalkozások számára, hogy bemutassák termékeiket és szolgáltatásaikat, miközben helyi és nemzetközi szinten is kapcsolatba léphetnek potenciális partnerekkel vagy ügyfelekkel. 4. Hellas Business Network (HBN): - Weboldal: http://www.hbnetwork.eu/ - A HBN egy online üzleti hálózat, amely rendezvényeken, fórumokon és együttműködési lehetőségeken keresztül segíti a kapcsolatokat görög vállalkozók között belföldön, valamint nemzetközi partnerekkel. 5. A görög közszféra e-közbeszerzési platformja (diavgeia): - Webhely: https://www.diavgeia.gov.gr/en/web/guest/home - A Diavgeia a görög közszféra által a közbeszerzési folyamatok átláthatósága érdekében használt e-közbeszerzési platform, amely csatornát biztosít a vállalkozások számára a kormányzati pályázatokhoz való hozzáféréshez és az ajánlattételhez. 6. Görög Vállalkozások Szövetsége (SEV) B2B platform: - Weboldal: http://kpa.org.gr/en/b2b-platform - A SEV B2B Platform a Görög Vállalkozások Szövetsége (SEV) tagvállalatai közötti együttműködések elősegítésére összpontosít, a helyi üzleti ökoszisztémán belüli szinergiák előmozdítása érdekében. Ezek a platformok különféle lehetőségeket kínálnak a vállalkozások számára, hogy kapcsolatba lépjenek potenciális partnerekkel, feltárják a kereskedelmi lehetőségeket, és különböző iparágakban B2B tranzakciókat bonyolítsanak le. Javasoljuk, hogy látogassa meg az egyes platformok megfelelő webhelyét, ha többet szeretne megtudni a szolgáltatásairól, és arról, hogyan tudják támogatni az Ön konkrét üzleti igényeit.