TogTok

Ország áttekintése
Nemzeti valuta
Árfolyam
Fontos ünnepek
Külkereskedelmi helyzet
Piacfejlesztési potenciál
Forró értékesítési termékek a piacon
Vevői jellemzők és tabu
Vámirányítási rendszer
Import adópolitika
Exportadó-politikák
Az exporthoz szükséges tanúsítványok
Ajánlott logisztika
Vevőfejlesztési csatornák

Jugoszlávia délkelet-európai ország volt, amely 1918 és 2003 között létezett. Eredetileg az első világháború után Szerb, Horvát és Szlovén Királyság néven alakult, majd 1929-ben Jugoszláviára keresztelték át. Az országot több etnikai csoport alkotta, köztük szerbek, horvátok, szlovének, bosnyákok, montenegróiak és macedónok. Története során Jugoszlávia különféle politikai változásokon ment keresztül. A kezdetben I. Sándor király uralkodása alatt álló monarchia volt, egészen 1934-es meggyilkolásáig, majd a második világháború után Josip Broz Tito elnök alatt szocialista föderáció lett. Tito elképzelése egy többnemzetiségű állam létrehozását tűzte ki célul, ahol a különböző nemzetiségek egymás mellett élhetnek. Tito uralma alatt egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig Jugoszláviának sikerült megőriznie a stabilitást és a gazdasági fejlődést, miközben független külpolitikát folytatott, amely az „el nem kötelezett mozgalom” néven ismert. Halála után azonban a politikai viszály korszaka következett, amelyet a növekvő nacionalizmus és a gazdasági hanyatlás jellemez. Az 1990-es évek elején Jugoszlávia felbomlása Szlovénia és Horvátország függetlenségének kikiáltásával kezdődött, majd Bosznia-Hercegovina következett. Ez pusztító konfliktusokhoz vezetett, amelyeket etnikai feszültségek és háborús bűnök jellemeztek az 1991 és 2001 közötti jugoszláv háborúk során. 2003 márciusára az összes többi tagköztársaság hivatalosan feloszlatta politikai unióját. Az utolsó lépés az volt, hogy Szerbia megváltoztatta a nevét Szerbiára és Montenegróra, mielőtt végül két külön nemzetté alakult át: Szerbiává (független) és Montenegróvá (független), ahogyan ma ismerjük. Jugoszlávia öröksége összetett a sokszínű lakossága és a történelmi rivalizálás miatt, amelyek hozzájárultak a háborúkhoz a felbomlás éveiben. Bármilyen zűrzavaros is lehetett az utóbbi évek, érdemes elismerni azokat a vívmányokat, amelyeket Tito uralma alatt értek el, amikor Jugoszlávia egységes nemzetként állt a hidegháború idején sem a nyugati, sem a keleti tömbökhöz való elállás elve alapján.

Jugoszlávia, amely korábban délkelet-európai ország volt, az évek során számos változáson ment keresztül valutáját illetően. Jugoszlávia fennállásának korai szakaszában a jugoszláv dinárt (YUD) fogadta el hivatalos fizetőeszközként. A politikai és gazdasági instabilitás miatt azonban az 1990-es években hiperinfláció sújtotta az országot. Jugoszlávia 1992-es felbomlását, majd a volt jugoszláv köztársaságokon belüli háborúkat követően új országok jelentek meg: Szerbia és Montenegró. Megalakították a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot egy közös valutával - az új jugoszláv dinárral (YUM). Ennek a valutának a célja a gazdaságuk stabilizálása volt. Évekkel később, amikor Montenegró függetlenségre törekedett Szerbiától, úgy döntöttek, hogy felhagynak közös valutarendszerükkel. 2003-ban Szerbia felváltotta a YUM-ot egy új, szerb dinár (RSD) névre keresztelt valutával, míg Montenegró bevezette az eurót hivatalos fizetőeszközként, mivel nem rendelkezett teljes monetáris szuverenitással. Összefoglalva, Jugoszlávia korábbi elsődleges valutái a jugoszláv dinár (YUD), majd ismét a jugoszláv dinár (YUM) voltak. Ma azonban a felbomlás után a szerb szerb dinárt (RSD), míg Montenegró eurót (EUR) használ. Ezek a változások rávilágítanak arra, hogy a politikai események milyen jelentős hatással lehetnek egy nemzet monetáris helyzetére.

Jugoszlávia törvényes fizetőeszköze a jugoszláv dinár. Fontos azonban megjegyezni, hogy a jugoszláv dinárt 2003-ban törölték el, miután felosztották a szomszédos Horvátország és Szerbia között. A világ legjelentősebb valutájának a jugoszláv dinárral szembeni árfolyamát illetően pontos árfolyamadatokat nem lehetett adni, mivel a valuta már évek óta megszűnt. Ha naprakész információra van szüksége más jelentősebb nemzetközi valuták közötti árfolyamokról, kérjük, tekintse meg a pénzintézetek vagy a devizapiac valós idejű adatait.

Jugoszlávia egy délkelet-európai ország volt, amely 1918 és 2006 között létezett. Története során számos fontos, népe számára jelentős ünnepet ünnepelt. Jugoszláviában az egyik legjelentősebb nemzeti ünnep volt a nemzeti ünnep, más néven a köztársaság napja, amelyet november 29-én ünnepeltek. Ez az ünnep a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1943-as megalakulását jelentette, és a Josip Broz Tito vezette partizáncsoportok második világháború alatti erőfeszítéseire emlékezik. Ezen a napon a jugoszlávok katonai felvonulásokon, kulturális rendezvényeken és különféle nyilvános összejöveteleken vettek részt, hogy tiszteljék országuk történelmét. Jugoszláviában egy másik jelentős ünnep a munkások nemzetközi napja volt május elseje. Ez a nap hangsúlyozta a munkajogok fontosságát, és elismerte a munkavállalók hozzájárulását a társadalomhoz. Ebből az alkalomból országszerte nagyszabású gyűlésekre és tüntetésekre került sor, amelyek a dolgozók szolidaritását és eredményeit helyezték előtérbe. Ezenkívül a karácsony óriási kulturális jelentőséggel bírt a jugoszlávok, mint túlnyomórészt keresztény nemzet számára. A szentestei ünnepségek közé tartozott az egész napos böjt a vacsoráig, amikor a családok összegyűltek a Badnji dan (karácsonyi vacsora) néven ismert lakomára. A hagyományok a különböző régiókban változtak, de gyakran jártak a Badnjak nevű yule-napló meggyújtásával és az éjféli istentiszteletek látogatásával. A függetlenség napja volt egy másik figyelemre méltó esemény, amelyet a jugoszlávok minden évben július 7-én ünnepeltek. A második világháború 1945-ös befejezése után a nemzetnek a különféle idegen hatalmaktól való függetlenségének kikiáltására emlékeztek. A szlovének ezt a dátumot különösen a Jugoszláviától való elszakadást követő függetlenségükhöz kapcsolták. Noha ezek néhány jelentős ünnep a volt Jugoszláviában, fontos megjegyezni, hogy az egyes régiókban jelenlévő eltérő kulturális hatások miatt a sajátos hagyományok eltérőek voltak a különböző régiókban, beleértve Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Szerbiát és Szlovéniát.

Jugoszlávia, hivatalos nevén Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, 1945 és 1992 között délkelet-európai ország volt. Jugoszlávia egész fennállása alatt dinamikus és változatos kereskedelmi helyzettel rendelkezett. Jugoszlávia vegyes gazdasági modellt követett, a szocializmus és az önigazgatás elemeit ötvözve. Ez lehetővé tette mind az állami tulajdonú vállalatok, mind a magánvállalkozások számára. Az ország kiterjedt ipari bázissal rendelkezett, amely olyan ágazatokat foglalt magában, mint a bányászat, a feldolgozóipar, az energiatermelés, a mezőgazdaság és a szolgáltatások. A hidegháború időszakában Jugoszlávia fontos szerepet játszott az el nem kötelezett mozgalomban, amelynek célja a semlegesség megőrzése volt a nyugati és a keleti blokkok között. E politika és stratégiai földrajzi elhelyezkedése Európa kelet és nyugat kereszteződésében, a jugoszláv kereskedelem nem korlátozódott egyetlen ideológiai blokkra. A nyugati országokkal folytatott kereskedelem Jugoszlávia gazdaságának fontos részét képezte. Az ország erős kereskedelmi kapcsolatokat épített ki olyan nemzetekkel, mint Németország (akkoriban Nyugat-Németország), Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Ausztria és Svájc. Ezek a cserék mind az ipari termeléshez szükséges nyersanyagok behozatalát, mind az iparcikkek exportját érintették. Ezen túlmenően erős együttműködést jeleztek Afrikában, Közel-Keleten és Latin-Amerikában fejlődő országokkal. Ez kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokat vont maga után olyan termékekre, mint a gépek, berendezések, textíliák és gyógyszerek. A kereskedelmi megállapodások gyakran a jugoszláv infrastruktúra-fejlesztési, energiaellátási szakértelmen alapultak. generációs és nehézipari projektek. Jugoszlávia azonban a keleti blokk országaival, így a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és Magyarországgal is fenntartott gazdasági kapcsolatokat. A kétoldalú megállapodások lehetővé tették az olyan területekre összpontosító együttműködést, mint az üzemanyagforrások, a katonai felszerelések, a tartós fogyasztási cikkek, a textíliák és a mezőgazdasági termékek. kereskedelmi partnerek. Ennek ellenére a jugoszláv hatóságok felismerték a piacorientált politikák elfogadásának szükségességét a későbbi években. Így a 2000-ben aláírt nemzetközi szerződések, köztük az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), az állam által ellenőrzött allokációs csatornák beszűkültek. Megnövekedett a privatizáció és a külföldi befektetések, befolyásolja a kereskedelmi szabályozást. Összefoglalva, Jugoszlávia kereskedelmi helyzete bonyolult volt, fejlődési modelljének köszönhetően, amely mind a nyugati, mind a keleti országokkal való kapcsolatokat célozta meg, valamint a fejlődő országokkal való együttműködésre összpontosított. A kereskedelmi megállapodások gazdasági stratégiájuk kulcsfontosságú elemét képezték, ami változatos importot és importot eredményezett. export minták.

A jugoszláviai külkereskedelmi piac fejlődésének lehetőségei meglehetősen ígéretesek. Stratégiai elhelyezkedésével Közép- és Délkelet-Európa kereszteződésében egyaránt előnyös pozíciót kínál import és export tevékenységhez. Jugoszlávia diverzifikált gazdasággal büszkélkedhet számos iparággal, beleértve az autógyártást, a vegyianyag-gyártást, a mezőgazdaságot, a bányászatot és a textilipar. Ez a sokféleség bőséges lehetőséget kínál a különböző ágazatok közötti kereskedelmi partnerségek számára. Az ország történelmileg erős acéltermékek, elektromos gépek, bútorok, kiváló minőségű borok és szeszes italok, valamint mezőgazdasági termékek, például búza és kukorica gyártásában. Ezenkívül Jugoszlávia kereskedelmi megállapodásokat kötött a balkáni régió szomszédos országaival olyan kezdeményezések révén, mint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA). Ezek a megállapodások elősegítik a regionális gazdasági integrációt és megkönnyítik a többi részt vevő ország piacaihoz való hozzáférést. Jugoszlávia kormánya elkötelezettséget mutatott a külföldi befektetések vonzása iránt is az üzleti környezet javítását célzó intézkedések végrehajtásával. Reformokat vezetett be az adminisztratív eljárások ésszerűsítése és a bürokrácia csökkentése érdekében, miközben olyan ösztönzőket kínál az iparágaknak, amelyek elősegítik az export fellendítését. Ezen túlmenően Jugoszlávia nemzetközi szervezetekben, például a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való tagsága utat nyit a globális kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megnövekedéséhez. Ennek a befolyásos, globális kereskedelmi szabályokat felügyelő szervezetnek a tagjaként kihasználhatja pozícióját a kontinenseken átívelő más országokkal való szorosabb kapcsolatok kialakításában. Az ország képzett munkaerő további előnyt jelent, ha figyelembe vesszük a külpiaci fejlődési potenciált. A jugoszlávok szorgalmas, különféle iparágakban jártas munkásokról híresek. Az új technológiákhoz való alkalmazkodóképességük tovább növeli versenyképességüket a nemzetközi színtéren. Összefoglalva, Jugoszlávia kedvező kilátásokat kínál külkereskedelmi piacának bővítésére stratégiai fekvésének, sokrétű gazdaságának köszönhetően, amely több ipari ágazatot is átölel, beleértve a mezőgazdaságot és a gyártást. A CEFTA-n belüli regionális kereskedelmi megállapodások könnyebb hozzáférést tesznek lehetővé a szomszédos piacokhoz, míg a nemzetközi szervezetekben, például a WTO-ban való tagság globálisan kiterjeszti a lehetőségeket. Ezen túlmenően Jugoszlávia erőfeszítései az üzleti környezet javítására, valamint a szakképzett munkaerő pozitívan járulnak hozzá a szilárd kereskedelmi kapcsolatok kialakításához.

A jugoszláv piacon a megfelelő exporttermékek kiválasztása számos tényező figyelembe vételét igényelné. Itt megvitatjuk azokat a kulcsfontosságú pontokat, amelyekre összpontosítani kell, amikor Jugoszlávia külkereskedelméhez forrón értékesített termékeket választunk. Először is létfontosságú alapos piackutatást végezni a jugoszláv piacon tapasztalható kereslet és trendek azonosítása érdekében. Ez magában foglalja a fogyasztói preferenciák elemzését, a versenytársak kínálatának tanulmányozását, valamint a vásárlási döntéseket befolyásoló kulturális vagy társadalmi tényezők felmérését. Másodszor, döntő fontosságú figyelembe venni Jugoszlávia földrajzi elhelyezkedését és a kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatását. Európa kereszteződésében található országként lehetőség nyílik mind az európai, mind a balkáni piacok kiaknázására. Így a regionális igényekhez igazodó áruk kiválasztása növelheti az exportot. Harmadszor, elengedhetetlen a jó minőségű termékek előtérbe helyezése, mivel a jugoszláviai fogyasztók vásárlási döntéseik során egyre jobban értékelik a minőséget az árral szemben. Azáltal, hogy kiváló minőségű árukat vagy máshol nem könnyen megtalálható egyedi funkciókat kínálnak, a vállalkozások vonzhatják a hozzáadott értékű termékeket kereső vásárlókat. Ezenkívül a fenntarthatóság előmozdítása előnyös lehet a jugoszláviai exportra szánt termékvonalak kiválasztásakor is. A környezetbarát gyakorlatok és a fenntartható gyártási eljárások világszerte népszerűvé váltak a fogyasztók körében – köztük Jugoszláviában is –, akik az etikusan előállított árukat részesítik előnyben. Végül a technológiai fejlesztések kihasználása jelentősen hozzájárulhat az exportcikkek sikeres kiválasztásához. A digitalizáció lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy hatékonyan célozzák meg az online értékesítési platformokat, miközben kihasználják az e-kereskedelmi trendeket Jugoszlávia növekvő internetes felhasználói bázisán belül. Összefoglalva, Jugoszlávia külkereskedelmi termékeinek kiválasztása átfogó piackutatást igényel, a regionális keresleti minták figyelembevételével és a fogyasztói preferenciákhoz igazodó minőségi termékek hangsúlyozásával. Ezenkívül a fenntarthatósági gyakorlatok hangsúlyozása és a technológia alkalmazása kétségtelenül növeli a sikerek arányát ezen a versenypiacon.

Jugoszlávia ügyfelei jellemzőit és kulturális árnyalatait tekintve sokszínű ország volt. Különféle etnikai csoportokból állt, mint például szerbek, horvátok, bosnyákok, szlovének, montenegróiak és macedónok. Minden csoportnak egyedi szokásai, hagyományai és viselkedései voltak, amelyek befolyásolták az ügyfelek preferenciáit. Az egyik figyelemre méltó ügyféljellemző Jugoszláviában a személyes kapcsolatok fontossága volt. A bizalom és az ügyfelekkel való kapcsolat kialakítása kulcsfontosságú volt a sikeres üzleti kapcsolatokhoz. Ezért nagyra értékelték, hogy időt fektetett ügyfelei személyes szintű megismerésére. A jugoszláv ügyfélkör másik kulcsfontosságú szempontja a minőségi termékek és szolgáltatások iránti elismerés volt. A tartós és hosszú távú értéket biztosító termékeket részesítették előnyben, ahelyett, hogy kizárólag az árra összpontosítanának. A minőségi kínálat biztosítása olyan hűséges ügyfeleket vonzhat, akik értékelik a termékek vagy szolgáltatások hosszú élettartamát. Voltak azonban bizonyos érzékenységek vagy tabuk is, amelyekkel a külföldi vállalkozásoknak tisztában kellett lenniük a jugoszláv ügyfelekkel való kapcsolattartás során. Először is elengedhetetlen, hogy kerüljük a politikával kapcsolatos vitákat vagy az olyan vitatott történelmi eseményeket, mint például Jugoszlávia felbomlása az 1990-es években. Ezek a témák rendkívül kényesek lehetnek a háború és a konfliktusok okozta fájdalom miatt. Ezen túlmenően a vallási különbségek szem előtt tartása kulcsfontosságú a jugoszláv ügyfelekkel való kapcsolattartás során. Az ország változatos vallási felépítésű volt, a horvátok körében a római katolicizmus, míg a szerbeknél az ortodox kereszténység játszott jelentős szerepet. A különféle vallási meggyőződések tiszteletben tartása gördülékenyebb üzleti kapcsolatokat biztosítana. Összességében a Jugoszlávián belüli változatos etnikai összetétel és kulturális árnyalatok megértése létfontosságú az ügyfélkörrel való kapcsolattartás során. Az erős személyes kapcsolatok kiépítése, miközben kiváló minőségű termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, elősegíti a sikeres üzleti kapcsolatok kialakítását ebben a régióban.

Jugoszlávia egy délkelet-európai ország volt, amely különböző kultúrájú és történelemmel rendelkező régiókból állt. Vám- és határellenőrzési rendszerét úgy alakították ki, hogy szabályozza az emberek, áruk és szolgáltatások határain áthaladását. Jugoszláviában a vámhatóság volt a felelős az importra, kivitelre, vámokra és adókra vonatkozó szabályok betartatásáért. Az országba belépő vagy onnan kilépő személyeknek kijelölt ellenőrző pontokon kellett áthaladniuk, ahol megvizsgálták útlevelüket vagy úti okmányukat. A vámtisztek felmérik a szállított áruk értékét, és beszedik a vonatkozó vámokat vagy adókat. Bizonyos tételekre korlátozások vagy tilalmak vonatkoztak. Szigorúan szabályozták a fegyvereket, lőszereket, drogokat, robbanóanyagokat és a nemzetbiztonságot károsító anyagokat. A kulturális műtárgyak megfelelő engedélyek nélküli behozatala/kivitele szintén illegális volt. A látogatóknak tudniuk kell, hogy állampolgárságuktól és látogatásuk céljától függően vízumra lehet szükségük. Utazás előtt tanácsos a nagykövetségen/konzulátuson egyeztetni, hogy megbizonyosodjon a beutazási követelmények betartásáról. Amikor Jugoszlávia határát szárazföldi vagy tengeri útvonalon lépik át a szomszédos országokból, például Magyarországról vagy Horvátországból (korábban Jugoszláviához tartoztak), az utazóknak számítaniuk kell a vámtisztviselők rutinellenőrzésére. Elengedhetetlen, hogy kérésre minden szükséges dokumentum készen álljon a bemutatásra. Az utazóknak azt tanácsoljuk, hogy megfelelő nyilatkozat nélkül ne vigyenek magukkal túl sok készpénzt, mivel bizonyos esetekben korlátozottak a szállítható összeg. Az elektronikus eszközök, például a laptopok ellenőrzés alá eshetnek, de a személyes használatra szánt eszközök, például a mobiltelefonok általában nem igényelnek kifejezett nyilatkozatot. Érdemes megjegyezni, hogy Jugoszlávia 1991-1992-es felbomlása után több független országra, mint Szerbia, Horvátország, Szlovénia; ezek az entitások létrehozták saját egyéni vámrendszereiket, amelyek eltérnek a hajdani jugoszláv szabályozás alatt létezőtől. Összefoglalva, Jugoszláviába látogatása magában foglalta az előírt szabályok betartását az ellenőrzési pontjain többek között az útlevelekkel/okmányokkal, valutanyilatkozatokkal kapcsolatban. Ennek felbomlása azonban annak a következménye, hogy az egyes területek mindegyike saját vámszabályzatát szabályozta. Mivel a posztjugoszláv államok vámkezelésére vonatkozó szempontokat nem kérték, ezek részletes elemzését visszatartják.

Jugoszláviában változatos és összetett behozatali vámrendszer volt érvényben az országba irányuló áruáramlás szabályozására. Az ország ezeket a politikákat a hazai ipar védelme, az önellátás elősegítése és a külkereskedelem szabályozása céljából valósította meg. A Jugoszláviába belépő áruk széles körére importadót vetettek ki. Ezek az adók több tényezőn alapultak, például a termék típusán, értékén vagy súlyán. Az árak az importált konkrét tételtől függően változtak. Néhány alapvető árut mentesítettek az importvámok alól, hogy biztosítsák elérhetőségüket és megfizethetőségüket a lakosság számára. Ez olyan termékeket tartalmazott, mint az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek és bizonyos, a helyi termeléshez szükséges alapanyagok. A kormány bizonyos ágazatokban vámkontingenseket is alkalmazott az import ellenőrzésére. Ezek a kontingensek lehetővé tették bizonyos termékek korlátozott mennyiségének alacsonyabb vagy vámmentes behozatalát, miközben e határértékek elérésekor magasabb vámokat vezettek be. Jugoszlávia további adókat vetett ki a magas importigényű luxuscikkekre vagy nem létfontosságú árukra. Ezt azért tették, hogy visszaszorítsák a szükségtelen fogyasztást és csökkentsék a devizakiáramlást. Az importvámok/adók mellett Jugoszlávia egyéb intézkedéseket is alkalmazott, például engedélyezési követelményeket és minőségi szabványokat az importált termékekre vonatkozóan. E szabályozás célja a fogyasztók védelme volt azáltal, hogy az importált áruk megfelelnek bizonyos biztonsági és minőségi kritériumoknak. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a politikák az idők során Jugoszlávia gazdasági feltételeinek és politikai célkitűzéseinek megfelelően alakultak. Lehetséges, hogy nemzetközi kereskedelmi megállapodások vagy más országokkal folytatott tárgyalások részeként felülvizsgálták őket. Összességében a jugoszláv importadó-politikák célja a hazai termelés előmozdítása, miközben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása a különféle paramétereken, például a termék típusán, értékén, súlyán, kvótakorlátozásán, luxusállapotán stb. alapuló szabályozott import adóztatáson keresztül, valamint további fogyasztóvédelmi intézkedéseken keresztül történt.

Jugoszlávia egy délkelet-európai ország volt, amely 1918 és 2003 között létezett. Fennállása alatt Jugoszlávia összetett adórendszerrel rendelkezett, beleértve az exportáruk adózási politikáját is. Jugoszlávia exportadó-politikájának célja az ország külkereskedelmi tevékenységének szabályozása és ösztönzése volt. Ez magában foglalta bizonyos adók kivetését az exportált árukra különféle tényezők alapján, mint például azok jellege, értéke és rendeltetése. Az exportált áruk Jugoszláviában általános forgalmi adót (ÁFA) vetettek ki. Ezt az adót az exportált termék típusától függően különböző kulcsokkal vetették ki. A HÉA-kulcsok iparágonként eltérőek voltak, és a kormány határozta meg a költségvetési bevételek és a gazdasági növekedés hatékony egyensúlya érdekében. Az áfa mellett egyedi jövedéki adót is kivetettek az exportált áruk egyes kategóriáira Jugoszláviában. Ezek a vámok olyan termékekre vonatkoztak, mint a cigaretta, alkohol, kőolajtermékek és luxuscikkek, amelyeket potenciálisan károsnak vagy nagyon értékesnek ítéltek. Jugoszlávia is bevezette a vámot az exportált árukra. Ezeket a vámokat a határon vetették ki, amikor a termékeket Jugoszlávia területén kívülre exportálták. A díjak olyan tényezők függvényében változtak, mint a termékek nemzetközi kereskedelmi szabványok szerinti besorolása (pl. harmonizált rendszerkódok), a partnerországokkal vagy -régiókkal kötött kereskedelmi megállapodások, valamint az alkalmazandó vámkedvezmények vagy mentességek. Az exportadó-politika konkrét részletei Jugoszlávia történelme során változhattak a politikai rendszerekben vagy a különböző közigazgatások által követett gazdasági stratégiákban bekövetkezett változások miatt. Összességében azonban ezek a politikák arra törekedtek, hogy bevételt termeljenek a kormánynak, miközben a külkereskedelmi tevékenységet a nemzeti prioritásokkal összhangban szabályozták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez az információ a korábbi évtizedeken alapuló történelmi kontextust tükröz, amikor Jugoszlávia egységes országként létezett; ezért ma már nem feltétlenül alkalmazható, mivel Jugoszlávia már nem létezik, mivel a határok a felbomlás után megváltoztak.

Jugoszlávia egy délkelet-európai ország volt, amely 1918 és 2003 között létezett. Fennállása során Jugoszlávia változatos exporttermékekkel és iparágakkal rendelkezett. Az export minőségének és hitelességének biztosítása érdekében a kormány exporttanúsítási rendszert vezetett be. A Jugoszláviában folyó exporttanúsítvány különféle folyamatokat és követelményeket foglalt magában. Először is, az exporttevékenységet folytató vállalatoknak meg kellett felelniük a hatósági előírásoknak és szabványoknak. Ezek a szabályozások azt a célt szolgálták, hogy a Jugoszláviából exportált áruk megfeleljenek a nemzetközi minőségi előírásoknak. Az exporttanúsítvány megszerzéséhez a vállalatoknak szigorú értékelési folyamaton kellett keresztülmenniük. Ez magában foglalta a vonatkozó kereskedelmi törvények betartásának biztosítását, a terméktesztek elvégzését minőség-ellenőrzési célból, valamint a csomagolási szabványok betartását a biztonságos szállítás érdekében. Ezenkívül az exportőröknek dokumentációt kellett benyújtaniuk termékeik származására és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásoknak való megfelelésre vonatkozóan. Ez a dokumentáció gyakran tartalmazta a jugoszláv hatóságok által kiadott kiviteli engedélyek vagy engedélyek igazolását. A kormány az exportőrök és a külföldi vevők együttműködését is elősegítette hazai és nemzetközi kereskedelmi missziók és vásárok révén. Ezek az események lehetőséget adtak a vállalkozásoknak, hogy bemutassák termékeiket, miközben kapcsolatba léphettek a potenciális vásárlókkal, akik első kézből ellenőrizhették az export valódiságát. Az exporttanúsítvány döntő szerepet játszott a jugoszláv exportőrök és a külföldi piacok közötti bizalom megteremtésében. A tanúsítvány megszerzésével a vállalatok bizonyították elkötelezettségüket a nemzetközi szabványoknak megfelelő, kiváló minőségű áruk szállítása iránt. Megjegyzendő, hogy az 1990-es évek eleji Jugoszlávia felbomlását követő politikai változások után az egyes utódállamok, például Szerbia saját, független exporttanúsítási rendszert fejlesztettek ki.

Jugoszlávia, korábbi nevén Jugoszláv Szövetségi Köztársaság délkelet-európai ország volt. Sajnos Jugoszlávia 1990-es felbomlása miatt egységes nemzetként már nem létezik. Az országon belül korábban létező logisztikai infrastruktúráról viszont tudok tájékoztatást adni. Jugoszlávia jól fejlett szállítási hálózattal rendelkezett, amely elősegítette az áruk hatékony mozgását régióiban. Az elsődleges közlekedési módok az utak, a vasutak és a vízi utak voltak. A közúti szállítás döntő szerepet játszott Jugoszlávia logisztikai rendszerében. Az ország kiterjedt úthálózattal kötötte össze a nagyobb városokat. Ez lehetővé tette az áruk kényelmes szállítását rövid és közepes távolságokra az országon belül. A vasutak Jugoszlávia logisztikai rendszerének is szerves részét képezték. Összekötötték a nemzet különböző részeit, és kapcsolatot teremtettek a szomszédos országokkal. A vasúti infrastruktúra lehetővé tette a hatékony, távolsági áruszállítást a különböző régiókban. Jugoszláviában az utak és vasutak mellett a vízi utak kínáltak egy másik lehetőséget az áruszállításra. A Duna fontos kereskedelmi útvonalként szolgált, mivel több jugoszláv városon áthaladt, mielőtt más országokba, például Magyarországra és Romániára érkezett. Jugoszláviának is voltak jól megalapozott kikötői az Adriai-tenger partvidékén, például Splitben és Koperben (ma Szlovénia része). Ezek a kikötők elősegítették a tengeri hajózást mind belföldön, mind nemzetközi szinten, hozzáférést biztosítva a globális kereskedelmi útvonalakhoz. A Jugoszlávián belüli logisztika zökkenőmentes működésének támogatása érdekében több, stratégiailag elhelyezkedő raktár is volt a nagyvárosokban, ahol a cégek ideiglenesen vagy hosszú távon tárolhatták áruikat. Ezenkívül vámeljárásokat vezettek be a határátkelőhelyeken a Jugoszláviába belépő vagy onnan kilépő nemzetközi szállítmányokra. Ezek a folyamatok biztosították a jogszabályi előírásoknak való megfelelést, miközben megkönnyítették a nemzetközi kereskedelmi műveletek zökkenőmentességét. Fontos megjegyezni, hogy ezek az információk Jugoszlávia különálló nemzetekre, például Szerbiára, Horvátországra, Bosznia-Hercegovinára, Montenegróra, Észak-Macedóniára és Koszovóra való felosztását megelőző történelmi adatokon alapulnak. Ezért a Jugoszláviából kikerült egyes országok logisztikai helyzete jelentősen megváltozhatott. Ha pontosabb információra van szüksége a logisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatban ezen országok bármelyikében, vagy bármilyen egyéb kérdése van, kérdezzen bátran.

Fontos kereskedelmi kiállítások

Jugoszlávia 1918-tól 2003-ig létezett délkelet-európai ország volt. Fennállása során számos fontos nemzetközi kereskedelmi csatornával és kiállítással rendelkezett, amelyek elősegítették gazdasági fejlődését. 1. Nemzetközi kereskedelmi csatornák: - Európai Unió (EU): Jugoszlávia kereskedelmi megállapodásokat kötött különböző EU-tagállamokkal, amelyek megkönnyítették az áruk exportját ezekbe az országokba. Ez lehetővé tette a jugoszláv vállalkozások számára, hogy belépjenek egy nagy fogyasztói piacra, és hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat létesítsenek. - El nem kötelezett Mozgalom (NAM): Jugoszlávia volt az egyik alapító tagja a NAM-nak, azon országok csoportjának, amelyek a hidegháború alatt semlegesek maradtak. Ez lehetőséget teremtett a kereskedelemre más NAM-tagállamokkal, és kiterjesztette Jugoszlávia globális hatókörét. - Keleti blokk: Jugoszlávia kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn több keleti blokk országgal, köztük a Szovjetunióval és más kelet-európai szocialista államokkal. Ez lehetővé tette az ipari fejlődéshez szükséges alapvető erőforrások és technológia behozatalát. 2. Nemzetközi kiállítások: - Belgrádi Vásár: A Belgrádi Vásár Jugoszlávia egyik legfontosabb kiállítási helyszíne volt. Különféle nemzetközi vásároknak adott otthont, köztük olyan speciális eseményeknek, mint a Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár és a Nemzetközi Turisztikai Vásár. Ezek a kiállítások olyan hazai és nemzetközi vállalkozásokat vonzottak, akik termékeiket bemutatni, illetve új beszállítókat vagy partnereket kerestek. - Zagreb Fair: A Horvátország fővárosában található Zagreb Fair számos iparág-specifikus kiállításnak adott otthont Jugoszlávia fennállása során. Lehetőséget teremtett a különböző ágazatok gyártóinak termékeik bemutatására, üzleti kapcsolatok ápolására, szerződések megkötésére és a potenciális külföldi piacok feltárására. - Újvidéki Mezőgazdasági Vásár: Mivel a mezőgazdaság létfontosságú szerepet játszott Jugoszlávia gazdaságában, az Újvidéki Mezőgazdasági Vásár alapvető platformként szolgált a mezőgazdasági gépek, technológiák, állatfajták, műtrágyák, vetőmagok és egyebek bemutatásához. Ezek a nemzetközi beszerzési csatornák és kiállítások lehetővé tették a jugoszláv vállalkozások számára, hogy kapcsolatba lépjenek a globális vásárlókkal, beszállítókkal és partnerekkel. Az ilyen hálózatokhoz való hozzáférés elősegítette a gazdasági növekedést, és elősegítette a nemzetközi együttműködést a kereskedelem és a kereskedelem terén. Fontos azonban megjegyezni, hogy Jugoszlávia mint ország 2003-ban megszűnt létezni. A politikai konfliktusok és a gazdasági instabilitás következtében az ország több független nemzetre bomlott, köztük Szerbiára, Horvátországra, Szlovéniára, Montenegróra, Boszniára és Hercegovinára. Így a közölt információk azt a helyzetet tükrözik, amikor Jugoszlávia még egységes állam volt.

Általános keresők

Jugoszlávia délkelet-európai ország volt, amely 1945 és 1992 között létezett. Sajnos Jugoszlávia felbomlása miatt különálló egységként már nem létezik. Ezért jelenleg nincsenek kifejezetten Jugoszláviának szentelt keresőmotorok. Vannak azonban olyan népszerű általános keresőmotorok, amelyeket a volt Jugoszláv országokban (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia) függetlenségük előtt gyakran használtak. Ezeket a keresőmotorokat még ma is széles körben használják: 1. Google: A Google a legnépszerűbb keresőmotor világszerte, és széles körben használják a volt jugoszláv országokban. Weboldal: www.google.com 2. Bing: A Bing egy másik jól ismert keresőmotor, amely internetes kereséseket biztosít. Weboldal: www.bing.com 3. Yahoo!: Yahoo! nem olyan domináns, mint a Google, de továbbra is megbízható keresőmotorként szolgál. Weboldal: www.yahoo.com 4. Ebb: Az Ebb egy szerbiai székhelyű regionális keresőmotor, amely a különböző balkáni országok felhasználóinak való keresésre összpontosít. Weboldal: www.ebb.rs 5. Najnovije vijesti: A Najnovije vijesti (Legfrissebb hírek) egy Bosznia-Hercegovinában elérhető online hírportál, amely összesített hírtartalmat és saját keresőfunkciót biztosít. Weboldal: https://www.najnovijevijesti.ba/ 6. Nova TV Igrice Portal (IGRE.hr): Ez a webhely elsősorban az online játékokra összpontosít, de tartalmaz egy általános célú webcímtárat és egy egyedileg épített webbejárót is, amely lehetővé teszi a platformon belüli keresést. Weboldal: www.novatv-igre.hr Érdemes megjegyezni, hogy ezek az említett webhelyek nem csupán keresési célokat szolgálhatnak; lehetnek köztük hírportálok vagy játékplatformok. Bár Jugoszlávia már nem létezik független országként, miután több utódállamra, például Bosznia-Hercegovinára, Horvátországra, Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára és Szlovéniára szakadt, az internetezők ezekben a régiókban a fent említett keresőmotorokra támaszkodnak. mai keresések.

Főbb sárga lapok

Jugoszlávia Délkelet-Európa egykori országa volt, amely több köztársaságból állt. Mivel már nem létezik egységes nemzetként, Jugoszláviának nincsenek külön sárga oldalai. Mindazonáltal biztosíthatok néhány fontos webhelyet a Jugoszláviát alkotó különböző köztársaságokkal kapcsolatban: 1. Szerbia: A Szerbiára vonatkozó sárga oldalak megtalálhatók az ország vezető távközlési vállalata, a Telekom Serbia honlapján: www.telekom.rs/en/home.html 2. Horvátország: A horvátországi sárga oldalakért látogassa meg a Zutestranice.com webhelyet, amely cégjegyzék-szolgáltatásokat és elérhetőségi információkat kínál: www.zute-stranice.com/en/ 3. Bosznia és Hercegovina: A bosznia-hercegovinai magánszemélyeket és vállalkozásokat a Bijele Strane (White Pages) oldalon találhatja meg a www.bijelistrani.ba/ oldalon. 4. Montenegró: A Telekom Crne Gore online címtárat biztosít Montenegró számára a www.telekom.me/en/business/directory címen. 5. Szlovénia: A szlovén fehér oldalak (Beli Strani) a Simobil hivatalos weboldalán keresztül érhetők el: https://www.simobil.si/telefonski-imenik Kérjük, vegye figyelembe, hogy ezek a webhelyek elsősorban fehér oldalakat tartalmazó címtárakat vagy általános üzleti listákat kínálhatnak, nem pedig hagyományos sárga oldalakon szolgáltatásokat vagy termékeket kínáló hirdetéseket. Fontos tudomásul venni, hogy Jugoszlávia feloszlott az 1990-es évek különböző konfliktusai során, és azóta független nemzetek váltották fel, mint Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szlovénia, Koszovó*, Macedónia* és még sok más. *Koszovót és Észak-Macedóniát egyes országok elismerik, de a szuverenitás körüli viták miatt nem ismerik el általánosan független államként preferált nevükön

Főbb kereskedelmi platformok

Jugoszlávia egy korábbi délkelet-európai ország volt, amely az 1990-es években feloszlott. Bár Jugoszlávia már nem létezik, fennállásának idején nem léteztek olyan jelentős e-kereskedelmi platformok, mint ma. Az e-kereskedelem fogalma ebben az időszakban még gyerekcipőben járt. Ha azonban a Jugoszlávia felbomlása után létrejött mai országokra gondol, mint például Szerbia és Horvátország, akkor ezeknek megvannak a saját e-kereskedelmi platformjaik. Íme néhány figyelemre méltó: 1. Limundo (www.limundo.com) – Szerbia egyik legnépszerűbb online piactere, ahol a felhasználók különféle termékeket vásárolhatnak és értékesíthetnek. 2. Kupindo (www.kupindo.com) – Ez a platform hasonló a Limundóhoz, és online piacteret biztosít magánszemélyek és vállalkozások számára árukereskedéshez. 3. Oglasi.rs (www.oglasi.rs) – Noha nem kizárólag e-kereskedelmi platform, az Oglasi.rs egy apróhirdetési webhely, amelyet széles körben használnak termékek és szolgáltatások vásárlására és eladására Szerbiában. Horvátországban: 1.) Njuškalo (www.njuskalo.hr) - A Njuškalo Horvátország egyik legnagyobb hazai online piactere, ahol az egyének különféle kategóriákban vásárolhatnak új vagy használt termékeket. 2.) Plavi oglasnik (plaviozglasnik.com.hr) - A Plavi oglasnik apróhirdetések széles skáláját kínálja áruk vagy szolgáltatások eladására vagy vásárlására Horvátországon belül 3.) Pazar3.mk (www.pazar3.mk) – Bár ez a platform elsősorban Észak-Macedónia piacát szolgálja ki, de a volt jugoszláv országokkal, például Szerbiával való közelsége miatt; népszerűvé vált ezen régiók eladói és vásárlói körében is. Fontos megjegyezni, hogy ezek a platformok a Jugoszlávia felbomlása utáni mai utódállamok e-kereskedelmi tevékenységének csak egy töredékét képviselik.

Főbb közösségi média platformok

Jugoszlávia délkelet-európai ország volt, amely 1918 és 2003 között létezett. Jugoszlávia ma már nem létezik országként, ezért nem rendelkezik konkrét közösségi média platformokkal. Fennállása alatt azonban az országnak különféle kommunikációs és médiái voltak. Az internetes korszak előtt Jugoszláviában olyan állami televíziós hálózatok működtek, mint az RTS (Szerbiai Rádió), az RTB (Belgrádi Rádió Televízió) és az RTV (Vajdasági Rádió Televízió). Ezek a hálózatok híreket, szórakoztató műsorokat és kulturális tartalmat nyújtottak az embereknek. Az online kommunikációt illetően Jugoszlávia fennállásának utolsó éveiben, majd szétválása után Szerbia, Montenegró, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia (Észak-Macedónia) és Szlovénia; ezek a nemzetek egyénileg alkalmazták a világszerte elérhető, népszerű globális közösségi médiaplatformokat. Íme néhány gyakori közösségi média platform, amelyet ezekben a volt jugoszláv országokban használnak az emberek: 1. Facebook - a legnépszerűbb közösségi hálózati platform. Weboldalak: - www.facebook.com 2. Instagram – képmegosztó platform. Weboldalak: - www.instagram.com 3. Twitter – egy mikroblog-platform gondolatok megosztására vagy hírek megosztására. Weboldalak: - www.twitter.com 4. LinkedIn – professzionális hálózati platform. Weboldalak: - www.linkedin.com 5. Viber/WhatsApp/Telegram/Messenger – Ezeket az azonnali üzenetküldő alkalmazásokat széles körben használják egyének vagy csoportok közötti személyes kommunikációra. Weboldalak: - www.viber.com - www.whatsapp.com - telegram.org (A Facebook Messengernek nincs külön weboldala) 6. YouTube – Videómegosztó platform, ahová a felhasználók videókat tölthetnek fel, vagy mások által készített tartalmakat nézhetnek meg. Weboldal: – www.youtube.com 7. TikTok – Egy rövid formátumú videómegosztó alkalmazás, amely világszerte népszerűvé vált az elmúlt években Weboldal: - www.tiktok.com Felhívjuk figyelmét, hogy ezek a közösségi média platformok nem kizárólag Jugoszláviára vagy korábbi köztársaságaira vonatkoznak. Az emberek világszerte használják őket, és könnyű kezelhetőségük és széleskörű funkcióik miatt váltak népszerűvé.

Főbb ipari szövetségek

Jugoszláviában több jelentős ipari szövetség működött az ország felbomlása előtt. Íme néhány példa és a hozzájuk tartozó webhelyek: 1. Szerb Kereskedelmi és Iparkamara – A Szerb Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaság különböző ágazatait képviselte Szerbiában, beleértve az ipart, a mezőgazdaságot, az építkezést, a turizmust és a szolgáltatásokat. Weboldal: https://www.pks.rs/en/ 2. Horvát Gazdasági Kamara – A Horvát Gazdasági Kamara elősegítette a gazdasági fejlődést Horvátországban az olyan iparágak támogatásával, mint a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az energiaipar, a turizmus és a közlekedés. Weboldal: https://www.hgk.hr/homepage 3. Szlovéniai Munkaadói Szakszervezetek Szövetsége – Szlovénia különböző iparágaiban működő munkáltatók képviselete, beleértve a gyártást, az építőiparban, a kereskedelmet és a szolgáltatásokat, hogy kedvező üzleti környezetet teremtsen tagjai számára. Weboldal: https://www.zds.si/english 4. Macedón Kereskedelmi Kamarák – Az észak-macedóniai kamarák hálózatépítési lehetőségek és érdekképviseleti erőfeszítések révén nyújtottak támogatást a vállalkozásoknak olyan ágazatokban, mint a gyártás, Építkezés, kiskereskedelem, és szolgáltatások. Weboldal: http://www.mchamber.mk/?lang=en 5. Bosznia-Hercegovinai Külkereskedelmi Kamara - Megkönnyítette a bosznia-hercegovinai székhelyű vállalatok nemzetközi kereskedelmi tevékenységét, különös tekintettel a befektetési lehetőségek és az exportpotenciál előmozdítására több ágazatban. Weboldal: http://www.komorabih.ba/english/ Fontos megjegyezni, hogy Jugoszlávia felbomlása óta ezek az egyesületek megváltozhattak, vagy újak alakulhattak.

Üzleti és kereskedelmi weboldalak

Jugoszlávia délkelet-európai ország volt, amely 1918 és 2003 között létezett. Felbomlása, majd több független ország megalakulása miatt már nincs hivatalos jugoszláv gazdasági és kereskedelmi weboldal. A Jugoszláviához tartozó utódállamok honlapjairól azonban némi információval szolgálhatok. Íme néhány példa: 1. Szerbia: A Szerb Kereskedelmi Kamara hivatalos weboldala információkat nyújt a szerbiai különféle iparágakról, befektetési lehetőségekről, kereskedelmi eseményekről és általános üzleti tevékenységekről. Weboldal: https://www.pks.rs/ 2. Horvátország: A Horvát Gazdasági Kamara átfogó információkat kínál a horvátországi üzleti tevékenységről, beleértve a statisztikákat, a kereskedelemösztönző tevékenységeket, a befektetést támogató szolgáltatásokat és a jogi kereteket. Weboldal: https://www.hgk.hr/ 3. Szlovénia: A Szlovén Vállalkozási Alap az induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatások, kölcsönök, garanciák és kockázatitőke-alapok révén történő finanszírozási lehetőségeinek megkönnyítésével támogatja a vállalkozói szellemet. Weboldal: https://www.podjetniskisklad.si/en/ 4. Bosznia-Hercegovina: A Külföldi Befektetés-ösztönző Ügynökség egyablakos ügyintézőként működik azon külföldi befektetők számára, akik érdeklődnek a bosznia-hercegovinai befektetések iránt vagy üzleti lehetőségek feltárása iránt. A weboldal a befektetési ágazatok lényeges adatait tartalmazza. Weboldal: http://fipa.gov.ba/en Ez csak néhány példa a sok más, a Jugoszlávia felbomlása utáni utódállamok számára elérhető gazdasági/kereskedelmi vonatkozású weboldal közül. Ne feledje, hogy ezek az országok az idők során jelentős változásokon mentek keresztül; ezért tanácsos minden üzleti döntés meghozatala előtt ellenőrizni az ezeken a weboldalakon közölt információk pontosságát és relevanciáját. Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy ezeken az országokon belül egyes régiók vagy városok saját különálló gazdasági fejlesztési vagy kereskedelmi kamarai webhelyekkel rendelkezhetnek, amelyek inkább a helyi kezdeményezésekre összpontosíthatnak. Felhívjuk figyelmét, hogy ez a válasz nem feltétlenül tartalmazza az összes lehetséges releváns webhelyet, mivel több nem hivatalos vagy lokalizált forrás is elérhető.

Kereskedelmi adatlekérdezési webhelyek

Számos webhely található, ahol Jugoszláviára vonatkozó kereskedelmi adatokat találhat. Íme néhány megbízható forrás lista a megfelelő URL-ekkel együtt: 1. World Integrated Trade Solution (WITS) – Ez a weboldal átfogó kereskedelmi adatokat biztosít Jugoszlávia és más országok exportjára és importjára vonatkozóan: https://wits.worldbank.org/ 2. Egyesült Nemzetek Comtrade adatbázisa – Hozzáférést biztosít a részletes nemzetközi kereskedelmi statisztikákhoz, amelyek Jugoszlávia különböző éveire és termékkategóriáira vonatkoznak: https://comtrade.un.org/ 3. Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – A WTO statisztikai adatbázisa kereskedelmi adatokat szolgáltat Jugoszlávia áruexportjára és -importjára vonatkozóan: https://stat.wto.org/ 4. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Kereskedelmi Statisztikák Iránya (DOTS) – A DOTS részletes kétoldalú import/export statisztikákat mutat be, beleértve az áruk és szolgáltatások áramlását olyan országokban, mint Jugoszlávia: https://data.imf.org/dots 5. Eurostat – Ha kifejezetten érdeklődik a Jugoszlávia és az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelem iránt, az Eurostat megfelelő információkat kínál a honlapján: https://ec.europa.eu/eurostat Ezek az erőforrások biztosítják a Jugoszlávia kereskedelmi adatainak alapos feltárásához szükséges információkat.

B2b platformok

Az 1990-es évek elejéig létező Jugoszlávia délkelet-európai ország volt. Mint ilyen, nem rendelkezett saját dedikált B2B platformokkal ebben az időszakban. Jelenleg azonban több B2B platform is elérhető az egykor Jugoszláviához tartozó országokban működő vállalkozások számára. Íme néhány példa: 1. Balkán B2B: Ennek a platformnak a célja, hogy összekapcsolja a vállalkozásokat és vállalkozókat a balkáni régió minden részéről, beleértve Szerbiát, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szlovéniát. Látogassa meg weboldalukat a www.balkanb2b.com címen. 2. TradeBoss: A TradeBoss egy nemzetközi B2B piactér, amely a világ különböző országaiból származó listákat tartalmaz. A volt jugoszláv területekről származó vállalatok is szerepelnek benne, akik globális üzleti lehetőségeket keresnek. Weboldaluk a www.tradeboss.com címen érhető el. 3. E-Burza: Az E-Burza egy vezető horvát online kereskedelmi piac, amely helyi és nemzetközi vállalkozásokat köt össze beszállítókkal és vevőkkel különböző iparágakban, mint például a gyártás, a mezőgazdaság, a turizmus stb. További információért látogasson el weboldalukra a www. e-burza.eu. 4. Nisam Jasan (Nem vagyok tisztában): Ez a szerbiai B2B platform teret biztosít a vállalkozások számára termékeik vagy szolgáltatásaik népszerűsítésére, valamint a potenciális partnerekkel vagy ügyfelekkel való kapcsolatfelvételre helyi vagy globális szinten a címtár funkciója, valamint a webhelyük álláshirdetések szakasza révén. www.nisamjasan.rs. 5.Yellobiz.com: Bár nem egy adott régióra jellemző, de egy általános globális üzleti címtár, amely több mint 11 millió vállalatot sorol fel világszerte, különös tekintettel a balkáni térségre a volt jugoszláv területekről származó vállalkozások szoros kapcsolata miatt. Kereshet vásárlásra/szállításra leadek, katalógus bemutatótermek , cégprofilok, élő chat . További információkat a yellobiz.com webhelyen kaphat Felhívjuk figyelmét, hogy ezek a platformok több országot vagy régiót is lefedhetnek, nem csak Jugoszláviát vagy utódállamait. Ezenkívül tanácsos kutatni és ellenőrizni ezeknek a platformoknak a hitelességét, mielőtt bármilyen üzleti tranzakciót folytatna.